„Miért nem bombázták Moszkvát a nemzetközi keményfiúk, miközben megtették ezt Belgráddal?” – vetette fel a kérdést Aleksandar Vučić pénteken késő este, a Prva TV-nek nyilatkozva. A szerb államfő megjegyezte: a nemzetközi viszonyokban az erősebb joga érvényesül.

„Szerbia tiszteletben tartja a nemzetközi jogot. Tudják, melyik ország mondhatja el ezt magáról? Szerbia és Ukrajna. Két szerencsétlen ország, amely rosszul járt” – mondta Vučić, aki azt is elpanaszolta, hogy nem is jut ideje a kampánnyal foglalkozni, mert folyamatosan az országról kell gondoskodnia.

„Szerbia egy kis hajó és nem szabad elfelejtenie, hogy ki hogyan viszonyult hozzá a múltban, de tudnia kell vigyázni magára, hogy a viharok ne sodorják el, tudnia kell megőriznie földjét, hogy azon ne söpörjenek végig ezek a viharok” – mondta az államfő, aki szerint nagy nyomás nehezedik az országra a Belgrád és Moszkva közötti repülőjáratok miatt, s ez a járat „már a feje tetején jön ki”. Rámutatott: kevesebb mint egy hét alatt hat alkalommal kaptak értesítést a szerbiai hatóságok a Belgrád-Moszkva repülőjáratok elhelyezett bombáról, a rendőrség meg minden alkalommal megállapította, hogy hamis riasztásról van szó. Az államfő szerint sokba fog kerülni, hogy bombafenyegetések miatt kellett visszafordulnia a gépeknek, hozzátéve, hogy a fenyegetésekről szóló értesítéseket „ukrán és lengyel címekről más országokból küldik bizonyos külföldi szolgálatok”.

A Prva TV műsorában Milan Antonijević jogász arról beszélt: Európa és a mi térségünk jövője forog kockán. „Kína óvatosan nyújt támogatást, olyat, amilyet korábban inkább Oroszországnak nyújtott. De nagyon óvatosan viszonyulnak ehhez a kérdéshez. Vissza kell állítani a békét, az ENSZ-nek ismét szerepet kell adni, függetlenül attól, hogy mennyire meggyengült az utóbbi évtizedben” – mondta, miközben a szerb államfő szerint Kína a Kommunista Párt kongresszusára vár, ahol várhatóan örökös elnökké választják Hszi Csin-pinget, addig pedig Kína őrizni fogja a békét.

Antonijević szerint a polgároknak egyértelműen meg kell mondani, hogy Szerbia kitart az európai irányultság mellett, s egyértelműsítenie kell saját álláspontját. Vučić erre reagálva leszögezte, hogy Szerbia álláspontja egyértelmű, azt nem Oroszországgal kapcsolatban alakította ki, hanem arra alapozva, hogy „Szerbiának nehezebb sorsa volt, mint Ukrajnának”, csak más tényezők alakították ezt a sorsot.

Suzana Grubješić, a Külpolitikai Központ (Centar za spoljnu politiku) képviselője a műsorban arról beszélt: Szerbia esetében megdőlt a nemzetközi jog, az ország soha nem kapott kártérítést a NATO-bombázások miatt, miközben az Európai Unió azt ígérte, hogy a háborút követően fizetni fogja Ukrajna újjáépítését, ami minden bizonnyal azt jelenti, hogy kevesebb pénz jut a Nyugat-Balkán számára. Vučić erre azzal válaszolt: nem hiszi, hogy az ukrán népen kívül bárki más fizetni fogja az újjáépítést.

A Balkánról szólva Vučić arról beszélt, hogy mindennapos támadások érik őt Milo Đukanović montenegrói elnök, a koszovói miniszterelnök, a boszniai elnökség egy része részéről.