A fűtési szezon a végéhez közeledik, a következő telet pedig sokkal hatékonyabb fűtőeszközökkel kellene várnunk, saját egészségünk és környezetünk egészsége érdekében, írja a Klima 101 portál.

A Nyugat-Balkánon csaknem hárommillió háztartás használ elavult, kevésbé hatékony kazánokat és kályhákat téli szezonban. A Világbank adatai szerint a régió lakóinak körülbelül kétharmada fával és szénnel fűti otthonát. Ezt a számot egészségünk, pénztárcánk és környezetünk miatt is csökkenteni kell – hangoztatta a környezetvédelemmel foglalkozó RES Alapítvány Az elavult fűtőberendezések cseréjének felgyorsítása a nyugat-balkáni országok háztartásaiban című új jelentésében.

A szerbiai levegőminőség helyzetéről szóló jelentés becslései szerint a kisméretű szennyező részecskék 67 százaléka az 50 kW-nál kisebb teljesítményű fűtőalkalmatosságokból származik.

Minden új fatüzelésű kazán egy elszalasztott lehetőség a fűtés javítására

A költséghatékonyabb fűtési megoldások széles skálája ellenére a Nyugat-Balkánon évente 125 ezer szilárd tüzelésű, sokszor gyenge minőségű kazán, kályha, vagy tüzelősparhelt kerül forgalomba, amelyek használata kiemelten szennyezi a levegőt.

– A 125 ezer új, nem túl hatékony fatüzelésű kályha mindegyike egy elszalasztott lehetőség arra, hogy ugyanannyi háztartásban tartósan javítsuk a fűtés és a levegő minőségét – mondta Stevan Vujasinović, a jelentés egyik szerzője.

A Szerbiában használt szilárd tüzelésű kályhák hatásfoka azok teljes életciklusa alatt 30-40 százalék közé tehető, ami azt jelenti, hogy a fa és szén energiapotenciáljának több mint fele haszon nélkül ég el. Egy fűtési szezon alatt 65 százalékos hatásfok szükséges az ökonormák minimális kielégítéséhez, a referenciaértékek pedig akár a 86 százalékot is elérhetik.

A hatékonysághoz hasonlóan a különböző fűtőberendezések károsanyag-kibocsátása is változó, ami nagyban függ az energiaforrás minőségétől, de attól is, hogy a fűtőberendezést helyesen kezeljük-e.

A RES Alapítvány jelentése szerint a nedves fa vagy szén elégetése akár az új kazánokban is nyolcszorosára növelheti a szennyező részecskék kibocsátását.

– Nem csak az eszközök cseréje lenne fontos. Fejleszteni kell a felhasználók tudását, gyakorlatát: a kéménytisztításról, arról, mire figyeljenek a fa megvételekor, és ha szükséges, hogyan szárítsák azt ki. Meg kell ismertetni az emberekkel az új fűtési technológiákat is, hiszen például Szerbiában eddig viszonylag kevesen tudják, hogy mi is az a hőszivattyú, és milyen hosszútávú előnyökkel jár annak használata – mondta Vujasinović.

(Fotó: Pixabay illusztráció)