Vasárnap indul a nyári időszámítás: március 27-én hajnalban 2 óráról 3 órára kell majd állítani az órák mutatóit, így mindenki kevesebbet alhat, cserébe viszont hosszabbak lesznek a nappalok.
Eredetileg azért találták ki az óraátállítást, hogy a nappalokat az átlagember napi menetrendjéhez igazítsák. Az országok közül elsőként a Német Császárság és az Osztrák–Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást 1916. április 30-tól. Bevezetésének célja a világító gáz és villanyáram előállításához szükséges kőszénnel és kőolajjal való takarékosabb gazdálkodás volt. Ezt gyorsan átvette az Egyesült Királyság, az Amerikai Egyesült Államok és sok más ország, de a háború végével az országok visszaálltak a normál időszámításra. Az igazi áttörés az 1973-as első olajárrobbanást követően jött el, a fő cél az energiatakarékosság volt. 1980-ra az Európai Gazdasági Közösség összes tagállama bevezette, akárcsak a Varsói Szerződés országai. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.
Lassan négy éve annak, hogy megtörtént az a népszavazás, amelyben az EU-tagállamok állampolgárai véleményét kérték óraátállítás ügyében. A szavazatok egyhangúlag az óraátállítás eltörlése mellett voltak, a legtöbb tagállamban a lakosság elsöprő többsége vélekedett így. A tagállamok 2021-ig kaptak haladékot, hogy döntsenek: a téli vagy a nyári időszámítás legyen a végleges. A járvány alatt érhető módon fontosabb kérdésekkel kellett foglalkozniuk az országoknak, minthogy ebben döntést hozzanak, ezért az óraátállítás eltörlése bizonytalan ideig csúszik.
Az óraátállítás sok embert megvisel (Illusztráció: Pixabay)
