Továbbra is az orosz–ukrán háborúra figyel a világsajtó New Yorktól Londonon, Párizson, Frankfurton, Budapesten és Varsón át Moszkváig meg Pekingig.

Putyin „különleges hadművelete” elakadt

– írja a budapesti Népszava c. baloldali napilap:

„Hétvégén alig változott az általános stratégiai helyzet az ukrajnai fronton. Az orosz erőket továbbra is a statikusság jellemzi, sőt, egyre inkább úgy tűnik, hogy a heves bombázások ellenére átállnak a védelmi műveletekre, ami a háború jellegének megváltozását jelzi. Ukrán közlések szerint az orosz erők ugyanakkor   átcsoportosítani igyekeznek csapataikat Kijev közelében, hogy megindítsák az ostromot a főváros ellen, de ez azért nem ígérkezik egyszerűnek, mert az ukrán védők továbbra is megpróbálják távol tartani őket a város határaitól. Nagy kérdés Fehéroroszország további magatartása. Mind több jel utal ugyanis arra, hogy ez az ország is bekapcsolódhat a háborúba az oroszok oldalán. Míg az ukrán vezetés ennek esélyét egy hete még 40 százalékra becsülte, ez ma már 60 százalékra nőtt.”

Oroszország kihasználja a tűzszünetet

A londoni The Times c. konzervatív napilap így kommentálja Oroszország taktikáját az ukrajnai háborúban:

„Hivatalosan mindkét fél továbbra is eredménytelen »béketárgyalásokat« folytat, de Zelenszkij elnök most érdemi tárgyalásokra szólít fel, amelyekre esetleg Jeruzsálemben kerülhet sor. A Nyugat ismételt figyelmeztetése alapján az ukránoknak óvakodniuk kell egy nyilvánvaló csapdától. Az oroszok minden fegyverszünetet megpróbálnak felhasználni saját erőik újjáépítésére, és közben a lehető legtöbb területet próbálják elfoglalni a stratégiai folyosók mentén, hogy megegyezés esetén készen álljanak egy újabb támadásra. Ha úgy akarják, teljesen romba dönthetik Mariupolt. A Nyugatnak minden haladékot fel kell használnia arra, hogy az ukrán védőket egy hatalmas légi szállítással fegyverezze fel. Az Oroszország elleni szankciókat sem szabadna feloldani mindaddig, amíg az összes orosz csapat el nem távozott, és nem született meg egy átfogó megállapodás. És nagyon valószínű, hogy Mariupol miatt egy számlát kell majd benyújtani az oroszoknak.”

Gáz csak rubelért?

Putyin bejelentette, hogy a jövőben a Nyugatnak rubelben kell fizetnie az orosz gázszállításért. A torinói La Stampa c., régi olasz napilap ezt abszurdnak tartja:

„Putyin tervei elavultak. Vissza akarja forgatni a történelem kerekét. Putyin követelése ijesztő, mert ez a Nyugattal való kapcsolatok eszkalációját jelenti, leginkább a szomszédos európai országokkal szemben. Az orosz gáz- és olajexport   Nyugat felé 60 éve zajlik. Ha azonban ez az eszkaláció folytatódik, a következő lépés a gázszállítás leállítása lesz.”

Remény a csúcstalálkozókban

A NATO- és az EU-tagállamok, valamint a G-7-országok e heti brüsszeli csúcstalálkozója kapcsán a párizsi Le Figaro, a legrégibb francia bulvárlap megjegyzi:

„Remélhetőleg Biden amerikai elnök nemcsak azért kelt át az Atlanti-óceánon, hogy néhány rituális ígérettel és vállveregetéssel megnyugtassa szövetségeseit. Akár tetszik Bidennek, akár nem, háborús elnökként kell kikaparnia a tűzből a gesztenyét. Ő az orosz veszély elleni védelmi paktum vezetője. Moszkvában egyre élesebb a hangnem Lengyelországgal és a balti államokkal szemben, és Putyin meg akarja büntetni őket »szemtelenségükért«. Putyin ezáltal próbára akarja tenni a NATO-partnerek szolidaritását.”

A háborúnak világgazdasági következményei lesznek

Az Élet és Irodalom (ÉS) c. budapesti irodalmi és politikai hetilap szerint:

„Oroszország Ukrajna elleni háborújának következményei nemcsak a két ország gazdaságát sújtják, hanem számottevő negatív változást idéztek, illetve idéznek elő a regionális és a világgazdasági feltételrendszerben is. A nemzetközi kereskedelemre, valamint a nyersanyag- és a pénzügyi piacokra gyakorolt, egymással összefüggő és egymást erősítő hatások világméretekben, de országonként eltérő mértékben az infláció gyorsulásában és ettől elválaszthatatlanul a gazdasági növekedési ütemek lassulásában csapódhatnak le. Mindezt súlyosbítja az Ukrajnából menekültek számának növekedése. Az Oroszországgal szembeni nyugati gazdasági és pénzügyi szankciók összességében hatékonyak, azonban kockázataikkal is számolni kell.”

Az orosz társadalom nem hagyja magát

– írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„Elérkezett a pillanat, amikor az orosz társadalomnak saját sorsa érdekében kell felébrednie és megszólalnia. És ezt jelzik is: több tízezren, az elmúlt évszázad túlélői és a jelen digitális világ bennszülöttjei emelték fel szavukat több tucat városban, vállalva ezáltal súlyos, sőt barbár büntetéseket. A különféle szakmák képviselői teljes társadalmi kockázat mellett fogalmazták meg tiltakozásukat. Aztán ott van a tehetséges, kifinomult, sikeres emberek tömege, akik tömegesen hagyják el az országot, zárják be lakásaik ajtaját, maguk mögött hagyják autóikat, összekaparják devizájukat, hogy jegyet vehessenek Tbiliszibe, Jerevánba vagy Isztambulba, és onnan tovább repüljenek Nyugat felé. Ezek az emberek mindannyian olyan döntést hoztak, amelynek egzisztenciális következményeit el sem tudjuk képzelni. Ez az egzódusz már egy civilizációs katasztrófához vezet, amely a szellemi, művészi, vállalkozói kivándorlás korábbi hullámait és Oroszország saját gazdag emberi potenciáljának erőszakos megcsonkításához vezet.”

A varsói Rzeczpospolita c. gazdasági és jogi napilap így vélekedik Putyin helyzetéről:

„Egy Putyinhoz hasonló uralkodót megdönteni sokkal könnyebb – ha nem is könnyű – feladat, mint az ehhez kapcsolódó világnézetet eltávolítani az emberek fejéből. Mindenesetre ahhoz, hogy Oroszország visszatérjen a világ nemzeteinek családjába, hogy az oligarchák visszanyerjék azt a békét, amire szükségük van, hogy tovább szaporítsák milliárdjaikat, Oroszország pedig levetkőzhesse a pária státust, Putyinnak mennie kell. De akkor mi lesz ő az oroszok szemében? A végén könnyen lehet, hogy mártírként hagyja el a színpadot mint olyasvalaki, aki megkísérelte újjáépíteni a nagy Oroszországot.”

Kína lehetséges közvetítő az orosz–ukrán háborúban

„Hogyan lehet véget vetni az ukrajnai válságnak?” – teszi fel a kérdést a pekingi Huanqiu Shibao c. napilap:

„Minden egy tartós konfliktusra utal. Még a további eszkaláció veszélye is reális. A múlt században Koreához és Vietnamhoz hasonlóan Ukrajna is a háború színterévé vált a két szuperhatalom geopolitikai összecsapásában. Kína nem fog  beavatkozni ebbe a háborúba. A világ két legnagyobb gazdaságaként és az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként Kínának és az Egyesült Államoknak kötelessége segítséget nyújtani a deeszkalációban. Az ukrajnai válság közös lezárásának feladatát a kétoldalú, Amerika és Kína közötti kapcsolatok lazítására is fel lehet használni.”

A prágai Hospodarske Noviny c. gazdasági napilap szerint Kínaaz egyik  lehetséges közvetítő az ukrajnai háborúban:

„Peking számos követelménynek tesz eleget. Kína kényelmetlenül érzi magát az orosz invázió miatt, mert ez veszélyezteti egy többpólusú világról alkotott vízióját, amelyben egy jóindulatú és virágzó szuperhatalom szerepét tölti be. A naponta  Ukrajnából érkező, pusztítást bemutató képek rontják ezt a hátteret. Kína kénytelen ingadozni Oroszország iránti hűsége és saját érdekei között. Mert Ukrajnának az Ázsiát és Európát összekötő új kínai Selyemút csomópontja kellene, hogy legyen. Kína számára elvileg mindig fontosabbak voltak a hosszú távú tervek, mint a rövid távú sikerek.”

Ukrán menekültek Magyarországon

Az Orbán-kormány elküldte a menekülteket segítő civileket a pályaudvarokról, írja a budapesti Népszava:

„Mi is már csak hajnali záhonyi vonatra várunk, az azzal érkezőket még útba igazítjuk, aztán pakolunk – mondták a Keleti pályaudvaron dolgozó civil menekültsegítő önkéntesek hétfőre virradó éjszaka, nem sokkal éjfél előtt. Körülöttük már sokan csomagoltak ekkor: a Migration Aid és a Vöröskereszt önkéntesei is sietősen dobozolták el a cókmókjaikat. Arról kaptak ugyanis értesítését: hétfőtől a Puskás Stadion mögötti BOK Sportcsarnokban fogadják a menekülteket, nekik pedig el kell hagyniuk a pályaudvarokat.

Előbbi nem váratlan, lapunk írta meg elsőként, hogy a kormányzat a BOK Sportcsarnokban tranzitvárót alakít ki. Kérdéseink nyomán kiadott közleményében a Miniszterelnökség azt írta, hogy ott a civilek is segíthetnek. Arról viszont nem írtak […], hogy a pályaudvarokat minden önkéntesnek el kellene hagynia. Igaz, volt, ami erre utalt, mert lapunk már pénteken úgy értesült: a védelmi bizottság buszokat kért a fővárostól, hogy a Kőbánya-Kispest vasúti megállótól szállítsa a Puskás Aréna mögötti csarnokba a Záhony felől vonaton érkező ukrán menekülteket. Arról hiába kérdeztük a kormányzatot, hogy miért kell a menekülteket még a Keleti pályaudvar előtt Kőbánya-Kispestnél leszállítani a vonatról. Ez már csak azért is furcsa, mivel a BOK csarnok a Keleti háta mögött, Attól nem messze található, míg Kőbánya-Kispest megálló jóval távolabb van.”

Egy húron pendülnek

A londoni The Times c. napilap az orosz pravoszláv egyház magatartását vizsgálja az orosz–ukrán háborúban:

„Kirill pátriárka számára az ukrajnai háború nem csupán egy szent hazafias ügy, hanem az orosz kereszténység szülőhelyeként tisztelt országban az egyházi tekintély helyreállításáért folyó gigantikus küzdelem része is. Nem nehéz meglátni ebben a hasonlóságot Vlagyimir Putyin gondolkodásmódjával. Nacionalizmusa, szociális konzervativizmusa és a »Ruszki Mir«-ről alkotott víziója – az orosz világ, amely egyesíti a szellemi egységet és a területi terjeszkedést az egykori Szovjetunió nagy részén – ugyanaz a vízió, amelyet most az egyház hirdet.”

Kilőtt orosz tank Ukrajnában: Ez a T-80UM2 már nem teljesíti Putyin tervét… (Fotó: Defense Times)