Az orosz és ukrán delegációk isztambuli találkozója után Oroszország bejelentette, hogy „drasztikusan csökkenti” katonai aktivitását Kijev és Csernyihiv térségében (utóbbi a fővárostól északra található).
A védelmi minisztérium közleményében arra hivatkoznak, hogy tárgyalásokat folytatnak Ukrajna semlegességéről és atomfegyvermentességéről, illetve a biztonsági garanciákról, írja a 444.hu.
A támadások visszafogásával állításuk szerint a kölcsönös bizalmat erősítenék, és a további tárgyalásokhoz szükséges feltételeket akarják megteremteni. A közlemény szerint a végső cél, hogy írásos megállapodást kössenek a fentiekről, írja az orosz TASZSZ hírügynökség.
A megbeszélés után az ukrán delegáció tagjai azt mondták, semleges státuszt ajánlottak Oroszországnak, vagyis Ukrajna nem csatlakozna a NATO-hoz, amely katonai létesítményt sem hozhatna létre a területén. Cserébe biztonsági garanciákat kérnek, ami azt jelenti, hogy ha Oroszország támadást intézne Ukrajna ellen, egyes országok védelmet nyújtanának Ukrajna számára, hasonlóan a NATO működéséhez. Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója az Egyesült Államokat, az Egyesült Királyságot, Törökországot, Franciaországot és Németországot említette.
Az ukránok 15 éves konzultációs periódust ajánlottak a 2014-ben Oroszország által annektált Krím-félszigettel kapcsolatban, de ez csak teljes tűzszünet esetén léphetne életbe, írja a Reuters. Podoljak Twitter-posztja alapján megállapodnának, hogy 15 éven belül mindenképp rendezik a kérdést, de csakis tárgyalásos úton, nem katonailag.
A török elnökség által készített fotón Recep Tayyip Erdogan török elnök (középen), 2022. március 29-én, kedden Isztambulban, a törökországi tárgyalások előtt beszédet mond az orosz (b) és ukrán delegáció (j) előtt. (Fotó: BETA/AP)
