Nagyon kicsi a számbeli különbség a jelenlegi hatalmat támogató polgárok, és azok között, akik változást szeretnének, derült ki a Demostat legújabb közvélemény-kutatásából, amiről Srećko Mihailović, az intézet felmérésekkel megbízott főmunkatársa nyilatkozott.

Mihailović ugyanakkor hozzátette, ez nem azt jelenti, hogy valamennyien majd az ellenzékre adják voksukat, ugyanis sokakat megfélemlítettek, vagy lefizettek, és olyanok is vannak szép számmal, akik nem látják az ellenzékben azt a fajta politikai erőt, ami elhozhatná a változást.

A március folyamán lebonyolított telefonos közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy a megkérdezettek 32 százaléka támogatja az uralkodó pártot, 30 százalék pedig változást szeretne, de a felmérésből az is kiderül, hogy nagyszámú polgár politikai okok miatt maradna távol a szavazóurnáktól, ami arra utal, hogy a soron következő választások legitimitásával, mint mondta, komoly gondok vannak.

A szakember arra is magyarázatot adott, hogy az uralkodó pártokkal szembeni negatív vélemény miért nem jelent automatikusan az ellenzékre leadott szavazatot. Mihailović azt mondta, „folyamatban van a választópolgárok megvesztegetése” és példaként a választások előtt kifizetett, és a választások utánra is beígért száz eurós állami támogatás hozta fel.

– Ez olyan, mint a második világháború után, amikor a választások előtt és után is adtak ajándékba egy-egy bocskort – mutatott rá Mihailović és hozzátette, hasonló tapasztalható a nyugdíjasok esetében is, akik úgyszintén kapnak különféle segélyeket.

A szakember emlékeztetett, hogy az ellenzék rendkívül megosztott, különösen 2012 óta, és a nyilvánosság számára azóta leginkább az egyet nem értésről ismert.

Szavai szerint a Szabadság és Igazságosság Pártja, valamint a Moramo koalíció komoly kísérletet tett az ellenzék megszervezésére, ám továbbra is nagy számban akadnak olyan ellenzéki pártok, akikkel alapvető kérdésekben sem lehet közös nevezőre jutni.

Mihailović szerint a szavazástól távol maradókat leginkább politikai okok motiválják, mivel ők nem hisznek a változás lehetőségében, és úgy vélik, hogy a választásokat elcsalják, illetve, hogy az általuk szimpatizált párt nem lépné át a választási küszöböt, mindez pedig a szakember szerint „súlyos csapás” a választások legitimitására nézve.

– Hogyha ez a szám a névjegyzékben szereplő személyek egynegyede, vagy egyötöde, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy legitimek-e a választások – közölte Mihailović.

Arra is rámutatott, hogy az állami hivatalokban mintegy 700-800.000 foglalkoztatott van, akiknek legalább a felét valamilyen módon megzsarolták, különösen azokat, akik alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek.

Srećko Mihailović kiemelte, hogy az uralkodó párt a sajtóban gyakorlatilag monopolhelyzetben van, míg az ellenzék szinte semmilyen médiatámogatást nem élvez.

– Mindazok a tájékoztatási eszközök, amelyek ilyen, vagy olyan formában állami támogatást kapnak, vagy gazdag cégek reklámoznak náluk, állami médiumoknak nevezhetők – húzta alá Mihailović.

A telefonos közvélemény-kutatást 1223 polgár bevonásával végezték, de Mihailović rámutatott, hogy ötször ennyi polgárt kellett felhívniuk, mer sokan félnek, és nem mernek ezekről a dolgokról ismeretlenekkel beszélgetni.

Illusztráció (Fotó: Archív)