A piaci bevásárlásnak megvan a maga varázsa. Nemcsak a pultok közötti séta, a zöldségektől, gyümölcsöktől, virágoktól roskadozó asztalok szépsége miatt. Azért is, mert ez volt az egyetlen hely, ahol a vásárlók és az eladók nagy örömére, alkudozni lehet. Soha sem lehet tudni, hogy mennyibe kerül egy, vagy éppen három csomó zöldség a leveshez. Megváltozik-e mindez azzal, hogy az adómemóriás pénztárgépek használata kötelezővé válik a piacokon is? Ennek járt utána a Szerbiai Rádió és Televízió.

Rajko Manojlović grockai gyümölcsárus az RTS-nek azt mondja, hogy mindennek – a pénztárgép bevezetésének – semmi köze nincs a valósághoz. Véleménye szerint teljesen más az, amit azok az emberek meg szeretnének valósítani, akik a foteljeikben ülnek. Kicsit közelebb kellett volna jönni a piacokhoz, le kellett volna jönniük az emberekhez, hogy lássák, hogyan tud majd ez a gyakorlatban működni, mondja Manojlović.

Az árus hozzáteszi, hogy a gyakorlatban ez úgy működik, hogy reggel megérkezik a friss eper, aminek délben már más az ára, ahogyan koraeste is már olcsóbban lehet megvenni. Mindezt azért, mert ők másnap reggel megint friss árut akarnak kínálni a vásárlóknak, míg a nagy bevásárlóközpontokban akár tíz napig is tárolják azt az adott árut.

Azt is hozzáteszik, hogy ők eddig is adókötelesek voltak, hiszen a beérkezett árura is kifizették a forgalmi adót. Ezen felül a forgalom után is adóznak. A pénztárgép bevezetését egyáltalán nem látják reálisnak. Azt mondják, hogy mindez oda vezet majd, hogy mindannyian munka nélkül maradnak.

Egy másik eladó azt mondja, a piaci asztal bérlése 16.000 dinárba kerül. Nincs a piacozásból nagy bevétel, ráadásul az árusok nagy része idősebb, nyugdíjas, aki így egészíti ki kevéske bevételét.

A vásárlók is hasonlóan vélekednek. Számla nem kell nekik, alkudni szeretnek a piacon.

Úgy tűnik viszont, hogy a piacokon dolgozók munkabeszüntetését senki sem vette komolyan. Mindazok, akik május elsejéig nem térnek át az új rendszerre, ellenőrzésre és büntetésre számíthatnak. Erről beszélt Siniša Mali pénzügyminiszter is.

Mindazok, akik saját maguk termelik meg a mezőgazdasági termékeket, vagyis maguk állítják elő, nem kötelesek számlát adni, vagyis pénztárgépre sem lesz szükségük. Azok viszont, akik előtte megvásárolják valahol az árut, kötelesek áttérni az új rendszerre.

Üresen marad az asztalok többsége? (Danas)