Szerbiában a megkérdezettek 42 százaléka szerint az Ukrajna elleni orosz agresszió indokolatlan volt, a válaszadók 35 százaléka indokoltnak tartja, 23 százalék pedig nem tudott válaszolni a kérdésre.

Ez derül ki abból a felmérésből, amit az Európai Ügyek Intézete végzett a Szerbia és Oroszország közötti kapcsolatokra vonatkozóan.

A közvélemény-kutatást március 4. és 14. között végezték, 1228 fős reprezentatív mintán.

A megkérdezettek több mint háromnegyede (76 százalék) szerint Szerbiának nem kell csatlakoznia az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett szankciókhoz, míg a válaszadók 13 százaléka támogatja a büntetőintézkedések bevezetését.

Szerbia és Oroszország kapcsolatai továbbra is magas osztályzatot kaptak, ami 4,03-as, de ez kevesebb, mint 2018-ban és 2019-ben volt. A megkérdezettek többsége (61 százalék) úgy véli, hogy a jövőben tovább javulnak a két ország kapcsolatai, 18 százalék szerint pedig romlani fognak.

A válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék) szerint Oroszország Szerbia barátja és mindössze három százalék gondolja ennek ellenkezőjét, 21 százalékuknak pedig nincs ezzel kapcsolatos álláspontja.

A felmérés résztvevőinek 53 százaléka gondolja azt, hogy az Oroszországgal ápolt jó kapcsolatok érdekében Aleksandar Vučić tesz a legtöbbet, 8,8 százalék gondolja ezt Ivica Dačićról, 5,4 százalék Nenad Popovićról, a többi válaszlehetőséget pedig ennél a kérdésnél három százaléknál kevesebben jelölték be.

Habár a két ország közötti kapcsolatokat magasra osztályozták, a megkérdezettek mindössze 12 százaléka gondolja azt, hogy Oroszország Szerbia legnagyobb pénzügyi támogatója, míg 33 százalék vélekedik úgy, hogy az Európai Unió az, 25 százalék pedig Kínát tartja a legfőbb támogatónak.

A két ország kapcsolatairól a válaszadók 32 százaléka a televízióból, 28 százalék az internetről, 17 százalék a közösségi oldalakról, 9 százalék a nyomtatott sajtóból, 8 százalék a családtagoktól, barátoktól és munkatársaktól tájékozódik, a többi válaszlehetőséget öt százaléknál kevesebben jelölték be.

A korábbi felmérésekhez képest növekedett azoknak a száma, akik a hírportálokról és közösségi oldalakról tájékozódnak és csökkent azoké, akik a televízió révén jutnak információhoz, állapítja meg az Európai Ügyek Intézetének felmérése.

Illusztráció (Fotó: Pixabay)