Naponta egymilliárd dinár hitelt veszünk fel – derül ki a Bankszövetség februári jelentéséből. A polgárok egyre több hitelt vesznek fel, és a lakossági hitelfelvétel 47 százalékát a készpénzhitelek, 42 százalékát a lakhatáshoz kapcsolódó hitelek, 10 százalékát pedig az egyéb hitelek alkotják.
Dejan Vuković ügyvéd, az Országos Helyi Gazdaságfejlesztési Szövetség beruházási és ingatlantanácsának az alelnöke a szerb köztévének elmondta, hogy a lakosság tartozása a bankok felé a legmagasabb: míg tavaly februárban a polgárok 2,3 százaléka nem tudta időre visszafizetni a hitelét, addig ez az arány idén 2,5 százalékra nőtt.
„A Szerb Nemzeti Bank intézkedéseinek a bevezetése óta majdnem elértük az uniós országok eladósodottsági szintjét” – mondta az ügyvéd.
A bankok először békés úton próbálják behajtani az adósságokat, csak ezután bízzák meg a behajtással az ügynökségeket, akik megpróbálnak megállapodást kötni az ügyféllel, de ha nem járnak sikerrel, a hatodik hónaptól megkezdik a kényszerbehajtást. A kommunális cégeknél és a telefonszolgáltatóknál ezek a határidők rövidebbek – mondja Vuković. Ami a jelzáloghiteleket illeti, a bankok még tovább, akár 9-15 hónapig is várnak a békés megoldásra.
A fizetések hitellel való terhelhetősége a fizetés összegétől függ. „Több opció is van: minimálbérnél maximum a fizetés negyede, átlagkeresetnél a harmada, átlag felettinél pedig akár a fizetés összegének 50 százalékáig is terjedhet a havi törlesztőrészlet” – mutatott rá Vuković.
Sokan csak banki kölcsönnel tudnak ingatlanhoz jutni (Illusztráció: Pixabay)
