Azok az alapvető élelmiszerek, amelyek árát az állam szabályozta, várhatóan drágulni fognak, május 11-én ugyanis letelik az árbefagyasztás határideje, amelyet a szerb kormány rendelt el még novemberben. A közgazdászok számára nem kérdéses, hogy drágulás várható a kenyér, a tej, az olaj, a liszt, a cukor és a sertéshús árában, de azt nem tudják megbecsülni, hogy mekkora lesz az áremelkedés – tudatta összeállításában a Nova.

Goran Petković, a belgrádi Közgazdasági Kar tanára szerint drágulás mindenképpen lesz, de nem hiszi, hogy az egyszerre lesz nagyarányú, inkább azt valószínűsíti, hogy az árak fokozatosan alakulnak. „Senki sem fog azért drágítani, mert szeret árat emelni, hanem azért, mert ez szükségszerű. Mindenki úgy emel majd árat, hogy közben szem előtt tartja a fogyasztók vásárlási képességét is. Másfelől a vállalatoknak nincs joguk veszteségeket termelni, s ha megemelkedett beszerzési áron veszik meg a termékeket, akkor azt kénytelenek magasabb áron adni el, hogy ne legyen veszteségük. Eddig ezek a vállalatok olyan helyzetben voltak, hogy egy konkrét, befagyasztott áron kellett értékesíteniük a termékeket, amely eladási ár kisebb volt, mint a beszerzési. Az állam a különbözetet tudatosan vállalta magára” – magyarázta a szakértő.

Példaként elmondta, hogy a szerbiai polgárok olyan áramot fogyasztanak, amelynek beszerzési értéke magasabb, mint amennyiért a villanygazdaság eladja azt a polgároknak. A két ár közötti különbözetet jelenleg a Szerbiai Villanygazdaság, vagyis az állam maga fizeti ki. A különbözet mégis a polgárokat terheli végső soron, mert az árak közötti különbözetet az ő adójukból fizeti ki az állam.

Az alapvető élelmiszerek áráról szólva Petković arra számít, hogy azok emelkedni fognak májusban, miután az állam által szabott ármoratórium lejár.

„Ha az állam célja az volt, hogy a befagyasztott árak révén segítse a rosszabb anyagi helyzetben lévő polgárokat, rossz módszert választott. Az államnak a veszélyeztetett csoportokat közvetlenül kell támogatnia, nem az árak rögzítésével” – szögezte le az elemző, aki rámutatott: most, amikor szabott ára van több élelmiszernek, mindannyian láthatjuk, hogy a kukákban sok az eldobott kenyér, ami a legkevésbé sem gazdaságos. „Ha a kenyér ára a jelenlegi kétszerese-háromszorosa lenne, kevesebb kenyér landolna a szemétben. Ugyanakkor azoknak az embereknek, akiknek a havi jövedelme akkora, hogy a kenyér megvásárlása is nagy kiadást jelent, segíteni kell, hogy azt a kenyeret meg is tudják venni. De csak nekik, nem a lakosság egészének, köztük azoknak is, akiknek nincs szükségük ilyen jellegű segítségre” – figyelmeztet a szakember.