Amióta Ukrajnában kitört a háború, Szerbiában is felmerült a kérdés, vajon lesz-e elég élelmiszer az előttünk álló időszakra. Mint kiderült, búzával 620.000 hektárnyi földterületet vetettek be a gazdák, vagyis mintegy 2,9 millió tonna termésre számíthat az ország ebben az évben. Szerbia éves fogyasztása 1,6 millió tonna körül alakul, ami azt jelenti, hogy bőven van felesleg. Hasonló a helyzet a kukoricával is. Egymillió hektáron vetettek ebben az évben, ami 7 millió tonna termést jelent, de Szerbia számára ennek a fele is elég. Évente 215.000 tonna étolajat állítanak elő az országban, de csak 85.000 tonna kel el itthon.
A 021.rs portál szakújságírója szerint Szerbia még ennél az ambíciózusabb lehet és termelhetne többet, de méginkább feldolgozhatná a termékeket. Sokkal többet kellene viszont fektetnie az állattenyésztésbe, hiszen hagyományosan sok húst szállított külföldre, mára viszont oda jutott, hogy a tejterméket és a húst is külföldről kell beszereznie.
Annak ellenére, hogy van elég alapélelmiszer, az árak folyamatosan emelkednek, ami természetesen megfelel a termelőnek és a kereskedőnek, míg a vásárlónak pont ellentétesek az érdekei. A búza, az olaj és a kukorica mellett az olyan alapélelmiszerek mint a zöldségek, 43 százalékkal drágábbak, ebből a krumpli 95 százalékkal drágult, a hús 33 százalékkal, a feldolgozott hústermékek 45 százalékkal.
Ezek az élelmiszerek a legnépszerűbbek, különösen a szegényebb polgárok körében.
Szerbiában a dolgozók 23,7 százaléka minimálbérből, vagyis 35.000 dinárból él, további 26,8 százalékuk a medián környékén keres, vagyis legfeljebb 48.750 dinárt. A polgárok 26,9 százaléka keresi meg az átlagfizetést, ami 67.650 dinár. Ez azt jelenti, hogy a szerbiaiak háromnegyede az átlagfizetés alatt keres. Ők mindannyian minden dinárt be kell, hogy osszanak. A legnehezebb helyzetben az a 250.000 65 éven felüli van, aki semmilyen nyugdíjra nem jogosult. Róluk az állam teljesen megfeledkezik.