Összesen 507.374 diák ül az általános iskolák padjaiban. Mindössze hét évvel ezelőtt, a 2014/15-ös tanévben 559.000 gyermek járt iskolába, ami hét év alatt ötvenezerrel kevesebb gyereket jelent. A középiskolában is hasonló a tendencia. Az idei tanévben 243.756 diák járt Szerbia valamelyik középiskolájába, ami 17.000-el kevesebb, mint 2014/15-ben. A Danas napilap összefoglalója szerint a fogyás oka az alacsony natalitás, de az is, hogy nagyon sok külföldre mentek.

A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai az általános iskolák esetében 2014-ig nyúlnak vissza, a középiskolai oktatás terén viszont egészen 2010-ig, így látszik, hogy az elmúlt 11 évben 40.000-el csökkent a középiskolások száma.

Bojana Selaković, a Polgári kezdeményezés igazgatója és a Roditelj egyesület tagja azt mondja, hogy ezek a számok a natalitás csökkenéséről tanúskodnak, de egyértelműen a migráció következményei is.

Hozzáteszi, annak ellenére, hogy a hatalom az elmúlt években próbálta eltitkolni ezeket az adatokat, sőt, van, hogy pozitív hangnemben beszél erről a témáról, azokat említve, akik úgy döntenek, hogy külföldről visszatérnek Szerbiába. Ezek a számok azonban egyértelmű választ adnak arra vonatkozóan, hogy milyen állapotban van a társadalom. Selaković szerint ebben a helyzetben nem elegendő az egyszeri támogatás sem, sokkal komolyabb változásokra van szükség.

A diákok számának csökkenése mindemellett az osztályok, iskolák megszűnését is magával vonta. Szerbiában az általános iskolákban 2014 óta 200 iskola szűnt meg.

Vesna Vojvodić, a Függetlenség ágazati szakszervezetének szóvivője azt mondja, hogy az iskolák száma papíron nagyobb is, mint amit a statisztika mond, de ennek csupán az az oka, hogy egyes iskolák több kisebb egységre váltak szét, mindennek pedig politikai okai vannak. Erre példa Zenta is, mondja, ahol a nagy iskolát több kisebbre bontották szét, csak azért, hogy több igazgatói pozíciót tudjanak betölteni. Emellett megszűntek iskolák Zomborban és Belgrádban, azért, hogy a hatalom megszerezhesse az attraktív, szép épületeket, amelyekben azok működtek.

A megszűnés egyébként főként a falusi iskolákat érintette. Belgrádban például az általános iskolákban 640-ről 672-re nőtt az osztályok száma, de Vajdaságban 50-el csökkent.

Selaković szerint ez a nagy, fejlett városok vonzóerejének következménye. Éppen ezért véleménye szerint a natalitást is egy általános gazdasági növekedéssel és fejlődéssel lehetne növelni.

Vojvodić azt mondja, a falusi iskolák bezárására azért is került sor, mert a szülők jobb körülményeket kerestek maguknak és a gyerekeiknek, de az is hozzájárult, hogy a falvakban nem volt megfelelő tanár, hiszen ma már egy matematikus inkább elmegy az IT-szektorba több ezer euróért, semhogy tanár legyen egy faluban.

Ami a középiskolákat illeti, a legnagyobb fogyás Kelet-Szerbiát érinti, itt az elmúlt tíz évben 300 középiskolai osztály tűnt el.