2020 márciusában kezdődött a kötelező maszkviselés időszaka – ekkor még mindenki kényesen ügyelt arra, hogy minél tovább megőrizze a maszkját, addig ma már lépten-nyomon eldobott darabokkal találkozunk.
A fizikai kémia doktora, Svetlana Stanišić felhívta a figyelmet arra, hogy a maszkok többsége műanyagból készül, ezért azok a környezetre és az emberi egészségre egyaránt káros hatással vannak.
“Óriási mennyiségű, a körülményektől függően évtizedekig, néha évszázadokig bomló termékről van szó, amely végül apró műanyag szálakra bomlik, amelyek a földbe kerülve visszajutnak a táplálékunkba, és idővel mikroműanyagok lesznek a szervezetünkben” – magyarázza Stanišić a Danasnak.
A világjárvány kezdete óta folyamatosan növekszik a potenciálisan fertőző hulladék mennyisége, beleértve az orvosi maszkokat is. Az Egészségügyi Világszervezet jelentése szerint csak 2020-ban naponta 3,4 milliárd maszkot dobtak el világszerte.
A Remondis Madison nagybecskereki gyár hivatalosan is elismert egészségügyi és fertőző hulladékkezelő intézmény, Bojan Sudareva igazgató szerint több száz tonnával nőtt az ott kezelt hulladék mennyisége a járvány alatt, ugyanis a járvány kitörése előtt 800-850 tonna hulladékot dolgoztak fel évente, most ez a mennyiség 1200-1300 tonna. Az újrahasznosítás viszont nem lehetséges a maszkok esetében.
“A polgároknak biztosítani kellene a lehetőséget, hogy a használt maszkokat és kesztyűket leadhassák olyan gyűjtőpontokon, ahonnan aztán továbbszállítják azokat, és kontrollált körülmények között megsemmisítik” – mondja Sudarev.
Vajdaságban eddig csak Nagybecskereken hoztak létre ilyen gyűjtőpontot.
A szakértő szerint idővel mikroműanyagok lesznek a szervezetünkben a maszkok (Fotó: egeszsegkalauz.hu)
