Április 30-án ünnepeljük a 121. évfordulóját annak, hogy elkészült az első megrendezett magyar film, A táncz. Egy fontos felvetés, figyelmeztető gondolatsor a Magyar Film Napja alkalmából:

Ma, szerencsénkre, már nem csak mainstream hollywoodi filmgyártás létezik, hanem alternatív kisközösségi, gyártási költségek tekintetében, a kis közösségek, mint amilyenek a kisebbségi etnikai közösségek által is finanszírozható, filmgyártás is.

A vajdasági magyar film története befejezetlen, sajnos nincs megírva, ezért csupán részleges. Ezt mielőbb pótolni kellene, mert mindmáig hiányzik egy egységes, a kezdetektől napjainkig készült filmek tartalmi és kritikai bemutatása, összefoglalója, filmműfaji számbavétele, karakterizálása. Ennek a munkának a beindítása, folyamatossá tétele végzése nem tűr halasztást. Kisebbségi magyar filmkultúránk iránt érdeklődők kutatási lehetőségét, jelenleg komoly nehézségek akadályozzák. Ugyanis, a kutatók, a délvidéki magyar vonatkozású mozgókép iránt érdeklődők számára nem áll rendelkezésre egy kisebbségi nemzeti filmarchívum, amelyben megtalálhatók, megtekinthetők lennének a napjainkig elkészült magyar filmek: játék, dokumentum, animációs filmjeink. Arról nem is szólva, hogy magyar nyelven játszó színházaink előadásairól készült felvételek gyűjteményével sem rendelkezünk.

Örökségvédelmünk érdekében nem elégedhetünk meg a kutatási feltételek elégtelenségével. Mielőbb lépéseket kell tenni ennek létrehozására, a szanaszét heverő filmek begyűjtésére, azok szakszerű archiválására, kiegészítve a filmekkel kapcsolatos, az újságokban, folyóiratokban ezideig megjelent filmkritikák, cikkek, hírek, fotók, sőt rádióban és televízióban velünk, filmjeinkről készült ismertetők, interjúk begyűjtésére, rendszerezésre is. Minden filmes műfajban, ez idáig készült alkotás, a kisebbségi léthelyzetünk számtalan, kulturális, ideológiai, gazdasági aspektusát közállapotaink eltérő időszaknak, traumáit, törekvéseit, sikereit és kudarcait tükrözik, dokumentálják. Egyszerre műalkotások, de értékes komplex, sokrétű, a történelem és a társadalom szempontjából forrásanyagok a jelen és a jövő generációk számára.

A film összetett művészeti ág, ábrázolási mód, nemzeti kincs.

Többek között ezért is fontos, hogy mielőbb olyan mozgóképes, saját kisebbségi, magyar filmarchívumot hozzunk létre, amely lehetővé teszi múltunk, közelmúltunk és jelenünk sokszínű megismerését, továbbgondolását, széles körű népszerűsítését, közkincsé válását művelődési és oktatási intézményeink számára.

Az eddigi helyben toporgás ellenére bízom abban, hogy ezek a teendők, belátható időn belül, rendszeres, intézményesített aktivitássá válnak szűkebb szülőhazánkban is.

A magyar film napja alkalmából a Mgyar Művészeti Akadémia Film- és Fotóművészeti Tagozata az idén filmestet szervez a Pesti Vigadóba, ahol fiatal alkotók – köztük a szabadkai származású K. Kovács Ákos, számtalan nemzetközi filmfesztiválon díjjal jutalmazott Branka című filmje is bemutatásra kerül, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen végzett rendezők filmjeivel egyetemben. Tavaly, szintén A Magyar Film Napja alkalmából, az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata szervezésében az Uránia Nemzeti Filmszínház online csatornáján, akkor is több más film mellett, bemutatásra került két vajdasági alkotás: Bicskei Zoltán Láttam című kisjátékfilmje és szerénységem A kamerás emberek című ismeretterjesztő dokumentumfilmje.

Siflis Zoltán (a szerző Balázs Béla díjas dokumentumfilm-rendező)

Jelenet a szabadkai K. Kovács Ákos által rendezett Branka című filmből (Fotó: port.hu)