A maratoni hosszúságú betegszabadságok korábban gyakoribbak voltak, az orvosoknak pedig nehéz feladat volt eldönteni, hogy ki beteg valójában, ki az aki pedig egyszerűen nem akar dolgozni, vagy csak egyszerűen más dolga van.
A szakemberek szerint az utóbbi időben megváltozott a helyzet, és betegszabadságra csak az megy, akinek nagyon muszáj. Az alkalmazottaknak egyszerűen nem éri meg, mert a munkaadók nem nézik ezt jó szemmel, arról nem beszélve, hogy a fizetésüket 35 százalékkal csökkentik, írja a Euronews Srbija.
Vannak azonban ma is olyan betegszabadságok, amelye évek óta tartanak. Az egyik leghosszabb egészen pontosan 9,5 évig tartott, a diagnózis pedig krónikus myeloid leukémia volt, míg van egy munkás, aki 2012 óta van betegszabadságon, mondják a Köztársasági Egészségügyi Biztosítóban. Hozzáteszik, szinte senki sem él vissza a betegszabadsággal. Tavaly 35. 000-el több alkalmazott volt betegszabadságon, mint 2019-ben, és 14.000-el többen, mint 2020-ban. 2021-ben 154.032 biztosított volt betegszabadságon, de fontos kiemelni, hogy a kényszerszüneten lévők negyede várandós.
Harminc napnál hosszabb betegszabadságra általában sérülések, csonttörések, daganatok, keringési problémák, vagy lelki betegségek miatt kényszerülnek az emberek.
Jelenleg, egy éve tartó betegszabadságát 16 munkás tölti, többségük valamilyen daganatos betegség miatt.
A szabályok azt mondják, hogy az a munkás, amely 18 hónapon belül 12 hónapot betegszabadságon tölt, köteles rokkantsági bizottság elé állni. A bizottság a súlyos betegségek esetében meghosszabbítja a betegszabadságot és nem nyugdíjaztatja az érintetteket, akik számára ez anyagilag mindenképp jobb megoldás.
Ma már nem szívesen mennek betegszabadságra az alkalmazottak (Pixabay)
