A náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulója alkalmából rendezett moszkvai katonai parádé és Putyin ünnepi beszéde mellett a nemzetközi sajtó az ukrajnai háborút és annak következményeit, valamint az észak-írországi választásokat kommentálta az elmúlt napokban. Átlapoztuk a világsajtót Oszlótól Varsón és Prágán át Barcelonáig, és Londontól Frankfurton át Sanghajig.

Mintha rossz században élne…

„Mi valójában Putyin szándéka?” – teszi fel a kérdést az oszlói Aftenposten című, legnagyobb példaszámban megjelenő norvég napilap, majd így felel erre a kérdésre:

„Mintha Putyin egy rossz században élne, nevezetesen az első világháború előttiben, amikor a háborúkat még általában elfogadták. Ezenkívül az egyik hibát a másik után követi el. Olyan kétértelmű kifejezések, mint a »denácifikáció« vagy »állítsuk meg a NATO-bővítést«, valójában nem jelentenek semmiféle irányítást a hadsereg számára. De lehet, hogy mindazonáltal felcsillan a remény. Sem Oroszország, sem Ukrajna nem tűnik képesnek arra, hogy katonailag megnyerje a háborút. Ha ez a felismerés mindkét oldalra eljut, akkor megtörténhet, hogy mindkét fél tárgyalóasztalhoz fog ülni.”

„Az ukrajnai háború kimenetele még nem dőlt el” – állítja a varsói Gazeta Wyborcza című liberális napilap is:

„Oroszország továbbra is elrendelhet egy általános mozgósítást, több millió embert küldhet a frontra több ezer tankba préselve, mindent lebombázhat [Ukrajnában] és nagy veszteségekkel akár meg is hódíthatja ezt az országot. Ám ez csupán egy látszólagos diadalnak tekinthető, amelyben Putyin és alattvalói is eddig hittek, most azonban kiderült róla, hogy csupán álom.”

Putyin beszéde nem hozott meglepetést

A bécsi Der Standard című szociál-liberális napilap Vlagyimir Putyin orosz elnöknek a náci Németország felett aratott győzelem 77. évfordulóján elhangzott beszédét elemzi:

„Újra és újra a Donyec-medencéről beszélt. Ám aki ezt úgy értelmezte, mintha a Kreml főnöke visszavonulást tervezne Kelet-Ukrajnából, azt azonnal kioktatták: újra szóba került az USA, amely állítólag egy fenyegető forgatókönyvet kreált, és Moszkva ezért kénytelen volt egy »megelőző csapást« mérni Ukrajnára. A világháború emléke előtt természetesen a Kreml vezetőjének is tisztelegnie kellett. Ezt úgy tette, hogy a milliós nagyságrendű (ember)veszteséget a győzelem árának minősítette, és végül a »haza« győzelmét dicsérte. Akkoriban az emberek »Moszkva és Leningrád, Kijev és Minszk, Sztálingrád és Kurszk, Szevasztopol és Harkov közelében« harcoltak. És ez ma is így van. Léteznek-e egyáltalán ukrajnaiak, mint olyanok? Ez a kérdés fel sem merült Putyin számára.”

„Ez a beszéd lényegében Putyin honfitársaihoz intézett felszólítás volt”, kommentálja Putyin beszédét a londoni The Times című konzervatív napilap és így folytatja:

„Ez a beszéd egy kísérlet volt arra, hogy felidézze a harci szellemet és a hazafias sztoicizmust, amely lehetővé tette Oroszország nagy vesztességgel járó ellenállását a náci támadásokkal szemben. A Nyugat nem vigasztalhatja magát azzal, hogy Putyin nem rendelt el általános mozgósítást. Ez az alkalom nem volt egy megfelelő platform egy olyan lépésre, amely emberek millióit izgatta volna fel. Az általános mozgósítás tervezése azonban szinte biztosan folyamatban van. A Nyugatnak fel kell készülnie egy hosszú harcra ez ellen a hamisan bemutatott agresszió ellen.”

A sanghaji Jiefang Ribao című napilap is meg van győződve arról, hogy Putyin beszéde elsősorban az orosz honfitársainak szólt:

„Tekintettel az Ukrajnával jelenleg is zajló katonai konfliktusokra és a példátlanul kemény nyugati szankciókra, Putyinnak buzdítania kell a hazaszeretetre és meg kell nyernie a polgárok támogatását. Mindenekelőtt azonban az ukrajnai fronton harcoló katonák morálját kellett megerősíteni.”

Putyin beszédéről a prágai Lidove noviny című legrégibb cseh napilap ezt írja:

„Vlagyimir Putyin megvédte az Ukrajna elleni háborút, és szerinte szükséges volt egy megelőző csapást mérni erre az országra. Azonban erre az állítására semmilyen bizonyítékot nem hozott fel. Így felmerül a kérdés, hogy milyen lépéseket tett Ukrajna a február 24-i orosz invázió kiprovokálására? Körülbelül nyolc évvel korábban Moszkva átvette a Krím és a Donyec-medence területének irányítását. És kit győz meg Putyin azzal az érvelésével, miszerint a NATO katonai infrastruktúrát épített ki Ukrajnában? Putyin a saját narratívájára támaszkodik, amelyhez úgy tűnik, nincs szüksége semmiféle bizonyítékra. A magyarok 1956-tól, a csehek és szlovákok 1968-tól ismerik a kényszerű, időszerű és egyetlen helyes megoldásról szóló beszédeket. Ebben az értelemben Putyin beszéde egyáltalán nem hozott meglepetést.

Ha nem pénzről van szó, akkor politikáról

A varsói Rzeczpospolita című gazdasági és jogi napilap így kommentálja Magyarország ellenállását az EU orosz olajembargóra vonatkozó javaslatával szemben:

„Az elemzés azt mutatja, hogy Magyarország valóban nagyon gyorsan át tudná váltani az orosz olajszállítást más olajimport-forrásokra. Vagyis, ha nem pénzről van szó, akkor politikáról. Magyarország azt szeretné, ha Brüsszel felszabadítaná befagyasztott forrásait, és több éves átmeneti időszakot adna az orosz olajtól való elszakadásra. Görögország, Málta, Ciprus, sőt Csehország és Szlovákia is hasonló átmeneti időszakot követel. De az Európai Bizottság meg tudta győzni ezeket az országokat, hogy ne vétózzák meg az olajembargót. Magyarország továbbra is makacs, és nem gondolta meg magát Ursula von der Leyen hétfői budapesti látogatása után sem. Talán Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnöknek kellene ezért Budapestre utaznia? De ő végül Németországba sietett, hogy Olaf Scholzot győzze meg, mondjon le az orosz energiaforrásokról.”

Diplomáciai botrányt okozott Horvátországban Orbán Viktor kijelentése, mely szerint elvették a tengereket Magyarországtól, írja a budapesti Népszava című baloldali napilap:

„Elítélte a horvát külügyminisztérium Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentését, aki a Kossuth Rádiónak múlt pénteken adott interjújában azt mondta: Magyarországnak nem lenne problémája az orosz olajembargóval, ha nem vették volna el a tengereit, utalva a horvát tengerpartra, amelynek részei egykoron Magyarországhoz tartoztak – adta hírül kedden a horvát közszolgálati televízió (HRT).

»Horvátország elítéli Orbán Viktor magyar kormányfő kijelentését. Elítélünk egyúttal bármilyen területi követelést más szuverén országokkal szemben«, közölte a tárca. Ennek következményeként kedden bekérették a magyar nagykövetet a minisztériumba, Horvátország magyarországi nagykövete pedig magyarázatot követelt az illetékes tárcától az olyan kijelentésekkel kapcsolatban, amelyek »szükségtelenül rombolják jószomszédi kapcsolatainkat« – tették hozzá.

A HRT emlékeztet: a magyar kormányfő 2020-ban negatív reakciókat váltott ki Horvátországban azzal, hogy egy Nagy-Magyarországot ábrázoló térképet jelentetett meg Facebook-oldalán.”

Az amszterdami de Volkskrant című centrista napilap pedig a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának újragondolására szólít fel:

„Lehetséges, hogy a napból és a szélből elő tudunk állítani áramot, de a világ többi energiafogyasztásának fenntarthatóvá tétele lehetetlen feladat. Ezért be kell érnünk kevesebb energiával. Az ukrajnai orosz háború adja erre az első sürgős lökést. Az EU orosz olajjal szembeni bojkottja megoldható talán az amerikai és más országokból érkező olajszállítmánnyal, de kikötővel nem rendelkező keleti tagállamok nehezen fognak alternatív olajhoz jutni. Ebből fakad Magyarország és Szlovákia ellenállása. Ennek egyetlen megoldása csakis a fogyasztás csökkentése lehet.”

Egy választás, és bizonytalan következményei

Észak-Írországban először nyert parlamenti választásokat a Sinn Féin nevű nacionalista párt, amelyik az Ír Köztársasággal való újraegyesülést szorgalmazza. A dublini The Irish Times című, 1859 óta megjelenő ír napilap erről ezt írja:

„Érthető a Sinn Féin ujjongása, mivel a választások után az ország legerősebb pártja lett. Nagy jelentőséggel bír, hogy Észak-Írország egy évszázaddal ezelőtti születése óta egy nacionalista párt nyert először választásokat. A Sinn Féin ugyanakkor pontosan tudja, hogy sikerük nagyrészt annak köszönhető, hogy megosztott az unionista tábor, ami ártott a DUP-nak [Democratic Unionist Party]. De a Sinn Féin mindössze egy százalékponttal erősödött, és változatlanul 27 hellyel tér vissza az észak-ír parlamentbe.”

„Ez a választási eredmény egy földrengés jelképe lehet, de nincs közvetlen következménye Észak-Írország helyzetére” – elemzi a brüsszeli De Standaard című keresztény-demokrata flamand napilap az észak-írországi választásokat:

„Észak-Írországot 1921-ben választották el Írország többi részétől, hogy biztonságos menedéket nyújthasson a protestánsoknak az Egyesült Királyság egy részén. Ezt a helyzetet mindkét országban csak népszavazással lehet megváltoztatni. Az 1998-as nagypénteki megállapodás azonban kikötötte, hogy Nagy-Britanniának engedélyeznie kell egy ilyen népszavazást.”

A londoni Sunday Telegraph című vasárnapi lap szerint ez az észak-írországi választás „katasztrófa a toryk számára”:

„A választás eredménye katasztrófa Boris Johnson Konzervatív Pártja számára. Őrjítő, hogy a toryk már nem képesek megnyerni a Londonon kívül lakók támogatását. A múlt csütörtök nem politikai átrendeződés volt, hanem nemzeti katasztrófa. A hagyományos munkáspárti szavazók számára is csak most kezdődött a fájdalom. Ha a jegybank előrejelzései többé-kevésbé helytállóak, akkor az év végére recesszió felé haladunk, ami a növekvő munkanélküliséget katasztrofális inflációval fogja párosítani. Ez egy szörnyű kombináció, ami már az 1970-es években térdre kényszerítette Nagy-Britanniát.”

London lépéseket tervez az észak-ír protokoll ellen, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„A brit kormány valószínűleg azt tervezi, hogy felfüggeszti a Brexit-megállapodásban szereplő észak-ír megegyezést. A The Times című lap kedden arról számolt be, hogy Liz Truss külügyminiszter asszony olyan jogszabálytervezetet dolgozott ki, amely megszünteti az összes áruforgalomi ellenőrzést az Észak-Írország és Nagy-Britannia közötti határon, valamint az Európai Bíróság joghatóságát Észak-Írország felett. Ezt a tervezetet akár már a jövő héten beterjeszthetik a parlamentben. A »Királynő beszédében« azonban nem volt erre konkrét bejelentés.”

Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)