Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közlése szerint eddig tizenegy országból jelentettek majomhimlős megbetegedéseket, Svájcban és Izraelben szombaton azonosították az első eseteket.
Az első svájci fertőzött egy Bern kantoni lakos, aki külföldön került kapcsolatba a vírussal – közölte a kanton egészségügyi igazgatósága.
A hatóságok közleménye szerint megtörtént a kontaktkövetés, az érintetteket tájékoztatták. A fertőzött ambuláns kezelést kap és otthonában helyezték karantén alá.
Berlinben legalább két fertőzöttet azonosítottak – közölték szombaton a német főváros egészségügyi hatóságai. Egy nappal korábban Münchenben észlelték az első esetet, egy 26 éves brazil férfi a fertőzött.
Hollandiában regisztrációs kötelezettséget vezettek be a majomhimlőgyanús esetekre, a megbetegedések nyomon követése érdekében. Hollandiában eddig két fertőzöttet azonosítottak.
A spanyol hatóságok vizsgálatot indítottak annak feltárására, hogy fertőző góc van-e Gran Canaria szigetén – írta szombaton az el País című spanyol napilap egészségügyi illetékesekre hivatkozva.
A szigeten mintegy 80 ezer spanyol és külföldi vett részt a Maspalomas melegfesztiválon május 5. és 15. között. Állításuk szerint a fesztiválon részt vett madridi, olasz és tenerifei férfiak vírustesztje lett pozitív.
Spanyolországban eddig 30 fertőzöttet és 23 gyanús esetet észleltek. A szomszédos Portugáliában 23 megerősített fertőzöttet találtak.
Belgiumban három, úgynevezett majomhimlővel fertőzött embert vettek nyilvántartásba. Mindhárom esetet Flandriában, az ország északi, flamand nyelvű tartományában észlelték.
Ausztráliában is megjelent a vírus, a fertőzött egy Victoria államban élő férfi, aki nemrégiben tért vissza Nagy-Britanniából.
Izraelben szombaton azonosították az első fertőzöttet, a harmincéves férfi Nyugat-Európából tért vissza – közölte a tel-avivi Isilov kórház.
A Közép- és Nyugat-Afrika trópusi esőerdeiben is ritka vírust Európában először 2018-ban, az Egyesült Királyságban azonosították. A tünetek közé a kiütések, a láz, fejfájás, izomfájdalom, hátfájás, duzzadt nyirokcsomók, hidegrázás és fáradtság tartoznak. Az ember és ember között nehezen, de személyes érintkezés során elsősorban testnedvek, köztük a nyál útján terjedő majomhimlő vírusának nincs ellenszere. Az eredetileg feketehimlő ellen készült vakcinák mindazonáltal bizonyos fokú védelmet nyújtanak a csak ritkán halálos majomhimlő ellen.
A WHO kutatja a vírus átadásának lehetséges módjait.
Az elmúlt napokban majomhimlős eseteket jelentettek egyebek között az Egyesült Királyságból, Portugáliából, Spanyolországból, Olaszországból, Svédországból, Franciaországból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából is.
A WHO szerint világszerte mintegy nyolcvan fertőzöttet és megközelítőleg ötven gyanús esetet jelentettek tizenegy országból, közölte az MTI.
A WHO az európai esetekkel kapcsolatban a közelmúltban tudatta: genomvizsgálatot végeznek a pácienseken annak érdekében, hogy megállapítsák: valóban ugyanaz a vírus áll-e a fertőzések mögött. Bizonyos szakértők szerint súlyos betegségről van szó, és az eseteket ki kell vizsgálni, de minden bizonnyal nem ez a betegség lesz a következő világjárvány oka.
A majomhimlő nem fog olyan világjárványt okozni, mint amilyen a koronavírus-járvány volt, de ezzel együtt súlyos járványkitörésről, egy komoly betegségről van szó, amelyet komolyan kell venni – közölte Jimmy Whitworth brit professzor a Reutersnek nyilatkozva. Meglátása szerint a vírus Nyugat- és Közép-Afrikában szélesebb körben elterjedt lehet, és most az utazási korlátozások feloldása miatt jelenhetett meg Európában is.
Más tudósok, köztük Anne Rimoin, a Kaliforniai Egyetem epidemiológusa azt hangsúlyozta, hogy fertőzéses eseteket mielőbb ki kell vizsgálni, mert lehetséges, hogy az eredeti megbetegedést okozó vírus jelentősen mutálódott, és emiatt gyorsabban terjedhet vagy súlyosabb megbetegedést okozhat.