Sok szerbiai munkáltató sérti meg a munkajogot, köztük az állami vállalatok, a magániskolák és a média, sőt néhány emberi jogi civil szervezet is. A dolgozók nagy részét még az egészségbiztosítástól is megfosztották – írja a Deutsche Welle.
Rendszeres fizetés, első naptól való bejelentett munkaviszony, fizetett túlóra, fizetett útiköltség – ez néhány alapvető igény, amelynek minden munkavállaló esetében teljesülnie kellene, azonban jó, ha a szerbiai alkalmazottak egyharmada megkapja a felsoroltakat. Sokan alkalmi munkákon dolgoznak, teljesítmény szerinti bérezést kapnak, vagy munkajogi szempontból kétes szerződéseket írnak alá.
„A rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy Szerbiában a munkavállalók egyharmada létbizonytalanságban él” – mondta Milica Marinković, az A11 kezdeményezés munkatársa a Deutsche Welle-nek. Kifejti, hogy bizonytalan munka minden olyan munka, amely sérti a munkavállalók méltóságát és jogait, és bizonytalan foglalkoztatási helyzetet eredményez.
Mit ír elő a törvény?
Sokakat nem véd megfelelő szerződés az elbocsátástól, és gyakran megesik, hogy a munkáltató egyszer csak nem hosszabbítja meg a munkaszerződést, az alkalmazott pedig hirtelen munkanélkülivé válik.
A munkatörvény 199. cikke szerint vállalkozási szerződés csak olyan munkakörökre köthető, amelyek a munkáltató alaptevékenységén kívül esnek, és önálló munkavégzéssel járnak. Az infostud.rs honlap szerint ez a szerződés nem biztosítja a munkavállaló számára a fizetett éves szabadságra vagy betegszabadságra való jogot, így többek között a munkáltatónak is kifizetődőbb, ha valakivel ilyen szerződést köt normál munkaszerződés helyett.
Hasonló a helyzet az ideiglenes és alkalmi munkákra vonatkozó szerződések esetében is, amelyek a Munka Törvénykönyve 197. §-a szerint nem tarthatnak tovább 120 munkanapnál egy naptári évben. Ezzel viszont óvatosnak kell lenni, hiszen minden ideiglenes vagy alkalmi munkával töltött év fele annyit ér a nyugdíjba vonuláshoz szükséges munkaévek megállapításakor.
Az A11 kezdeményezés szerint Szerbiában csaknem 116 ezren dolgoznak egészségbiztosítás nélkül, míg fizetett betegszabadságra legfeljebb 154 ezren jogosultak.
„A dolgozók 21,5 százaléka veszélyezteti mentális és fizikai egészségét azzal, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül túlórázik” – állapítja meg az A11 tavalyi jelentése.
