Csendben zajlik az élet Magyarkanizsán, ahol egy emeletes házban igazi nemzeteken átívelő vállalkozás virágzik. Nyelvtanulás, fordítás, élménypedagógia, csoportfoglalkozások és tréningek tervei készülnek a nappaliban. Balassa Emese és Vázsonyi Ákos összerakták minden tudásukat, és egy komplett vállalkozást építettek fel a nyelvtudásra, soft skillekre és az élménypedagógiára.

Így alakult meg az Education and Language Nomads, ahol egy egész lista vár minket arról, hogy mivel is foglalkoznak a fiatalok. Emese online spanyoltanár, valamint csapatépítő trénerként dolgozik, önismereti foglalkozásokat tart, Ákos pedig magyar nyelvet tanít idegen nyelvként, valamint fordít angolról magyarra és szerbre.

Otthonról dolgoztok, hogyan áll össze egy munkanapotok?

V. Á.: Nem könnyű, az időbeosztás egy kihívásokkal teli feladat. Minden napunk egy kicsit más, azonban a munkánk gerincét a nyelvórák adják. Hiába dolgozunk otthonról, és rugalmas az időbeosztás, a diákjainktól függünk. Az én esetemben az óráim hetven százaléka délután és este van, Emesénél ez szerencsésebben alakult, ő inkább délelőtt dolgozik többet.

B. E.: Nagyon változó, hiszen én nem csoportokkal foglalkozom, hanem egyénileg tanítok, ami azt is jelenti, hogy az én diákjaimmal az órarendet egyszerűbb módosítani. Az időbeosztás a legnagyobb kihívás. Több tevékenységet is végzünk, mindig mindre időt kell szánni. Be kell osztanunk, hogy mikor készülünk az órákra, mikor tanítunk, mikor foglalkozunk a többi tevékenységünkkel. Ez egy folyamatos tanulás nekünk is, és nehéz is különválasztani, hogy mikor vagyok tanár, tréner, háziasszony, mikor kezelem a Facebook-oldalunkat, mikor írom a szövegeket a honlapunkra. A napirendünket reggeltől estig a vállalkozásunk teszi ki.

Vállalkozásként ez két éve működik. Nehéz volt elkezdeni a tevékenységeteket hivatalosan?

B. E.: Kaptunk szülői segítséget, az én oldalamról ebben már volt tapasztalat, így nem kellett a sötétben tapogatóznunk.

V. Á.: Minden kezdet tele van nehézségekkel. Az adminisztrációs dolgokba bele kellett tanulnunk, valamint menedzselni kellett a külföldről érkező utalásokat is. Ma már kiforrott, megtaláltuk azt a rendszert, megoldást, ami számunkra működik.

Milyen szolgáltatásokat nyújtatok?

B. E.: Spanyol nyelvet tanítok online, ezenkívül élménypedagógiai képzéseket tartunk egyesületeknek, csapatépítő tréningekkel foglalkozunk, pályaorientációs és önismereti foglalkozásokat tartunk, vannak publikus, nyílt workshopjaink is, nyáron táborokban is megtalálhatnak minket, hiszen ez is sok élménypedagógiai megkereséssel jár. Ezenkívül pedig élménypedagógiai eszközöket is bérbe tudunk adni, mivel sok pedagógus ismeri a módszereket, eszközöket, sok kártyacsomag, kommunikációt segítő társasjáték létezik, azonban ezek elég drágák, így tőlünk lehet kölcsönözni is.

V. Á.: Én magyar nyelvet tanítok online, felkészítek embereket az állampolgársági vizsgára, gyakran fordítok angolról magyarra és magyarról angolra. Ezenkívül szerb nyelvű fordítást is vállalok. Nem vagyok pecsétes fordító, vagyis bírósági tolmács, azonban kevésbé hivatalos dokumentumokat honlapra, pályázatokra szívesen fordítok.

Össze lehet-e vonni az élménypedagógiát és a nyelvtanulást?

B. E.: Az élménypedagógiát inkább csapatépítésnél használjuk, hiszen ennek a tapasztalatalapú tanulás a lényege, valamint az, hogy egy csapat együttműködve oldjon meg kihívásokat, majd irányított beszélgetésen feldolgozzák ezt. Hogy lehet-e élményalapú a nyelvoktatás? Szerintem igen. Élményalapúan tanítunk, online már rengeteg platform létezik, amit használhatunk, érdekesebbé, kreatívabbá teheti az órát, sőt, én kreatívabbnak érzem magam online, négy éve csak így tanítok. A koronavírus hatására rengeteg platform jelent meg, rengeteg tanulást segítő oldal és eszköz lett, így mi is törekszünk arra, hogy amennyire időnk engedi, naprakészek legyünk, játékossá tegyük a nyelvoktatást.

V. Á.: Alkalmazkodnunk kell az online világba való átálláshoz, nemcsak egy könyvből, szöveget olvasva tanulunk, hanem tényleg játékosan, appokkal adjuk át az ismeretanyagot, amire a diáknak szüksége van.

Milyen pluszt tud adni a magánnyelvóra a közoktatás mellett?

B. E.: A diákjaimon azt látom, hogy a kommunikáció az, ami igazán hiányzik. A többségük nem korrepetálásra jár, hanem felnőttként kezdene új nyelvet tanulni, de van, aki ez mellett iskolában is tanul. Azt látom, hogy nyilván a nagy csoportok miatt nincs lehetőség a kommunikáció gyakorlására azon a szinten, ahogy azt a diák szeretné.

V. Á.: Olyan csoportokat tanítok, akik máshol nem találkoznak a magyar nyelvvel, ez miatt nekem különösen nehéz a dolgom. Én vagyok az összekötő kapocs a nyelvvel, és nehéz megadni azt, hogy a sok kommunikáció mellett legyen benne nyelvtan is, kultúra is. Sok információra van szükség, amit nehéz átadni egy hatvanperces óra keretén belül. Törekszem a változatosságra. Az iskolai oktatáshoz képest szerintem kevés dolog változott, amióta befejeztem a tanulmányaimat, így az egyéni órák mindig többletet adnak, hiszen jobban lehet gyakorolni a kommunikációt.

B. E.: Mindig figyelembe vesszük azt is, hogy az adott diák milyen szinten áll, és milyen nyelvtanuló. Az is a szerencsénk, hogy az online tanítást önszántunkból kezdtük el, ami azzal jár, hogy utánajártunk már a platformoknak, appoknak. Rengeteg pedagógus kolléga most zuhant bele ebbe a szituációba, és nem volt rögtön kapacitásuk arra, hogy felfedezzék ezeket az eszközöket.

Beszéljünk kicsit most a workshopokról is. Kinek tartjátok ezeket, és mire jó?

B. E.: A nyílt workshopokra bárki jelentkezhet, ezeknek a fő célcsoportja a pedagógusok, egyesületekben dolgozók, szülők, sőt bárki, aki fiatalokkal vagy csoportokkal foglalkozik. Ezeken a workshopokon olyan gyakorlatokat, játékokat, módszereket, élménypedagógiai gyakorlatokat ismerünk meg, valamint eszközöket, amelyeket aztán ők is tudnak használni a saját csoportjaikkal.

Nagyobb lett erre az alternatív módszerre a kereslet a koronavírus miatt?

B. E.: A közoktatásba nem látok annyira bele, csak azokon a résztvevőkön keresztül, akik eljönnek a foglalkozásokra. Ők nyitottak, sok az olyan pedagógus, aki szeretne fejlődni. Ők már a koronavírus előtt is ilyenek voltak.

Nyáron táboroztattok is, ez milyen formában valósul meg?

B. E.: Mi tábort nem szervezünk, azonban, ha követnek minket a Facebookon, ott lesz erről információ. Egy egészségtudatossági vonalon mozgó eseménnyel készülünk, ahol én is szervező leszek. Ezenkívül nyáron a Moravicai Nyári Táborokban oktatok, önismereti oktató vagyok, napi öt órában foglalkozom a résztvevőkkel, de máshol is tartok táboros foglalkozásokat, mint élménypedagógiai oktató.

Mennyire van a fiataloknak igénye az önismereti képzésre?

B. E.: Hatalmas erre az igényük. Érdekes tapasztalat volt, hogy a koronavírus utáni első táborban, ahogy megindult, egy meglepően csendes, visszahúzódó csoportot kaptam. A rengeteg tábor után ilyent még nem tapasztaltam. Nyilván ez a koronavírus miatt alakult így, nehezebb volt őket megnyitni. Azonban látom, hogy a kamaszoknak erre van igényük, hogy leüljenek, beszélgessenek, kimondhassanak érzéseket, gondolatokat, és hatalmas megnyílások szoktak történni.

Egy digitális vállalkozást vezettek. Szerintetek mennyire lehet, és mennyire fontos elszakítani a gyereket a telefonjától?

V. Á.: A célunk nem az, hogy elszakítsuk őket, inkább arra törekszünk, hogy próbáljuk nekik megmutatni azokat a módszereket, amelyekkel hasznosan tudják eltölteni a neten töltött időt, akár szótanulással, akár nyelvgyakorlással.

B. E.: Ha a nyelvoktatást nézzük, akkor mi sok appot használunk, amit a diák is le tud tölteni, játékos formában tud tanulni. Azonban a táborban a cél az, hogy letegyék a mobiltelefont. Azt tapasztalom, ha akad elég inger és a fiatalokra szabott program, akkor inkább arra esik a kamaszok választása.

Mik azok a soft skillek?

Szó szerint fordítva puha készségek, azaz olyan nem szakmai jellegű, személyes és szociális készségek, amelyek a szakmai tudáson túl meghatározzák egy ember beilleszkedését, motiválhatóságát, kezelhetőségét és kreativitását egy munkahelyen.

Íme egy lista arról, hogy mik tartoznak a soft skillek közé:

  • csapatmunkában való együttműködés képessége
  • kommunikációs készség (például hatékony és lényegre törő beszéd, jó előadói fellépés, nonverbális jelzések értelmezése stb.)
  • jó szervezőkészség
  • rugalmasság (például nyitottság az újdonságokra, alkalmazkodás a gyorsan változó körülményekhez, fejlődési hajlandóság)
  • mozgósíthatóság (például új munkakör elfogadása, áthelyezés esetén utazás vállalása, túlórázás stb.)
  • jó teherbírás, kitartás, a munka szeretete
  • érzelmi intelligencia (például önismeret, figyelem, pozitív hozzáállás stb.)
  • kellő mértékű asszertivitás (munkakörtől függően az engedelmesség és az akaratosság között)
  • kreativitás (egyedi nézőpontok, új ötletek)
  • logikus gondolkodás képessége

Ezeket a készségeket a munkaadók általában személyes kérdésekkel és az állásinterjún tanúsított viselkedés megfigyelésével térképezik fel.

A soft skill ellentéte a hard skill, azaz a szakmai és technikai tudás.

Balassa Emese és Vázsonyi Ákos