Dér Csaba a szegedi Csillag börtönben tölti életfogytiglani büntetését. Négy gyilkosságért ítélték el. A Blikk most interjút készített vele, amiből kiderül, hogyan lett ő mosolygós gyilkos, hogyan ismerte meg Mónikát, akinek megkérte a kezét és családot is szeretne. Kriptovaluta bányászattal és autókereskedelemmel is foglalkozik, sokat olvas és hisz Istenben. A Blikk interjújából sok minden kiderül a csantavéri halálosztóról. 

Sejthettük, hogy a halálosztó nem a rózsadombi fiatalok kényelmes gyerekszobájából csöppent az alvilágba, ám Dér Csaba élettörténete minden képzeletet felülmúl. A szegedi Csillagban életfogytiglani fegyházbüntetését töltő férfit négy gyilkosságért ítélték el „pályafutása” során, és jó eséllyel már sosem szabadul a rácsok mögül. A Blikknek adott interjújában kendőzetlen őszinteséggel beszélt a múltjáról, jelenéről és a nagyravágyó terveiről is.

– Nemrég egymillió forinttal támogatott egy nőt, Szigeti Mónikát, akit a lakásmaffia forgatott ki az otthonából. Miért?

– Háborús körülmények között szocializálódtam és nevelkedtem. Megtapasztaltam Szerbia bombázását, túléltem az összes borzalmat és szenvedést. Megtanultam, milyen az, amikor az ember bajban van. Amikor a Blikkben olvastam Mónika problémájától, hogy elcsalták tőle a házát és pénz nélkül maradt az idős édesanyjával és a kisgyermekével, nagyon megérintett a története és egyben felháborított. Együtt éreztem vele. Az alvilági kódex szerint védtelen embereket, gyerekeket és nőket sosem bántottam, ezért is dühödtem fel igazán.

– Hogyan kerültek közelebbi kapcsolatba Mónikával?

– Nem vártam tőle, hogy hálás legyen, még csak azt sem, hogy megköszönje, ezért nagyon meglepődtem, hogy eljött a tárgyalásomra. Elkápráztatott azzal, hogy nő létére volt bátorsága ahhoz, hogy egyedül elutazzon a bíróságra, és ezzel hálálja meg a segítségem. Egyből láttam, hogy egy kifinomult, művelt, független, jóindulatú, intelligens és jó kedélyű nő. Sokat gondoltam rá ezután és hirtelen kialakultak bennem az érzések.

– Ezután hosszas levelezések és beszélgetések következtek.

– Kimeríthetetlen inspirációforrás lett számomra Mónika, akinek a lelke nagyobb az univerzumnál is. Rengeteget írok neki, gyönyörű érzelmeket váltott ki belőlem, és nagyon sok közös témánk van. Igyekszünk csak pozitív dolgokról, turistahelyekről, vallásról, múzeumokról, zenéről, táncról, szeretetről és szerelemről beszélni. Eközben az érzelmek egyre jobban felszabadultak mindkettőnkben. A Blikknek köszönhetem, hogy megismerhettem, amiért hálás vagyok. Nagyon drukkolok neki, hogy mihamarabb véget ér a kálváriája.

– Hetekkel ezelőtt a lánykérés is megtörtént. Hogyan jött a házasság gondolata?

– Nagyon érzelmes, meleg lelkű hölgy, elképesztően erősek az érzelmeink egymás irányába, rendelkezik minden tulajdonsággal, amit én nagyra becsülök. Feltettem neki a nagy kérdést, ő pedig igennel válaszolt. Az esküvő mellett családot is szeretnék alapítani.

– Magyarországon erre nincsen lehetőség a rácsok mögött. Hogyan gondolja?

– Remélem, a kormány tesz valamit annak érdekében, hogy engedélyezzék Magyarországon is az intim látogatást. De ha ez nem valósul meg, kérni fogom, hogy adjanak ki Hollandiának, mert ott ez működik, de a jó magaviselet mellett még Szerbiában is havi rendszerességgel van rá lehetőség. Az esküvő aktuális téma nálunk, szeretném őt boldoggá tenni.

– Másokkal is tartja a kapcsolatot?

– Igen, pont most indítványoztam, hogy legyen két újabb kapcsolattartóm, mert szeretném az üzleteimet bővíteni. Kriptovaluta bányászattal és autókereskedelemmel is foglalkozom. Vannak lojális barátaim, akik az üzleteimet intézik több országban is.

– Bérgyilkosként tekintenek magára. Hány ember halála szárad a lelkén?

– Soha nem voltam a szerb drogmaffia bérgyilkosa, mint ahogy sokan hivatkoznak rám. Pénzért soha nem öltem, csak megelőző csapásként lőttem le az embereket, akik az életemre törtek. Háborús időben védtem a saját és a barátaim életét. Négy gyilkosságért ítéltek el, de csak hármat követtem el.

– 2004-ben, 24 évesen gyilkolt először. Mi vitte rá olyan fiatalon?

– Egy klán tagjai megöltek körülöttem legalább harminc embert, és rám is vadásztak akkoriban. A barátomra 16 lövést adtak le, egyszer mellbe is találták, de túlélte. Műszakállat és parókát öltöttem magamra, bementem egy vajdasági luxusétterembe, és leadtam négy lövést arra az emberre, aki vadászott ránk. Nem úgy néztem, hogy gyilkolok, hanem, hogy megvédem a barátomat.

– Mosolygós gyilkosnak nevezték, miután 2019-ben megölt egy babakocsit pakoló maffiózót. Miért vigyorgott rá?

– Hogyan lettem mosolygós gyilkos? Az alvilág legextrémebb dimenziójában éltem és úgy is viselkedtem. Valóban volt egy gúnyos, cinikus mosolyom, mielőtt rálőttem. Üzenni akartam vele azoknak, akik a megölésemre törekedtek, hogy nem fognak megtörni és a végsőkig küzdök az életemért. Belgrádban megelőző csapásként végeztem a férfival, aki meg akart bízni egy bérgyilkost, hogy likvidáljon engem. Nem engedhettem meg, hogy kivégezzenek, amíg az életem fő céljait nem valósítom meg.

– Mik lennének azok a célok?

– Hogy létrehozzak egy alapítványt, ami támogatja a bajba került gyerekeket és nőket. Édesanyám öngyilkos lett 28 éves koromban. Lelkileg nem bírta elviselni, hogy két gyerekét is elveszítette: engem hosszú időre börtönbe zártak, a testvéremet pedig még 1993-ban fejbe lőtték. Olyan ideges lettem akkor, hogy mindent szétvertem magam körül a börtönben, amitől felvágódott a karomban a főütőér és én is majdnem meghaltam. Mérges voltam, hogy nem lehettem mellette, amikor szüksége volt rám.

– Legjobb esetben 40 év múlva szabadulhat a börtönből Magyarországon, de távollétében Szerbiában is ugyanennyi időre ítélték, mégsem tűnik elkeseredettnek. Mi tartja életben?

– 40 éves vagyok, de úgy érzem magam mintha 20 lennék. Magyar-szerb állampolgárként arra számítok, nem adnak ki Szerbiának. Az itteni büntetésemet pedig nem fogadom el. Reménykedek abban, hogy felülvizsgálják az ügyem: a budapesti gyilkosságot nem én követtem el, Hollandiában pedig az életem védelmében cselekedtem.

– Hogyan telnek a napjai a rácsok mögött?

– Sokat edzek, pozitív műsorokat nézek és rengeteget olvasok. Szeretem a regényeket, pszichológiát és a filozófiát is. A munkát nem engedélyezik, egy magánzárkában élek, mégsem estem depresszióba, kommunikatív vagyok. Nincsen szükségem senkire, hiszek Istenben és vele is beszélgetek.