Az első környezetvédelmi konferencia 1972. június 5-e és 16-a között került megrendezésre az ENSZ szervezésében Stockholmban. Sok más mellett itt döntöttek az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) létrehozásáról. A konferencia kezdőnapját jelölték ki környezetvédelmi világnapnak.
Az 50. évforduló alkalmából ismét Svédország a világnap házigazdája. Stockholm+50 címmel tartották június 2-3. között több mint 150 ország részvételével azt a tanácskozást, amelynek jelmondata az 50 évvel ezelőtti “Csak egyetlen Föld” volt.
Néhány érdekesség a világnap alkalmából:
Környezetünk nem tud lépést tartani az életmódunkkal, jelenleg úgy élünk, hogy ahhoz 1,6 Földre lenne szükségünk, márpedig terjeszkedésre nincs lehetőség. Ahhoz hogy az évszázad végére ne melegedjen 1,5 Celsius-fokot meghaladóan a Föld, 2030-ig felére kellene csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását. Annak az esélye, hogy ez sikerül nem több, mint 50 százalék. A számítások szerint a következő 20 évben már túl fogjuk lépni a 1,5 Celsius-fokos melegedést. A legoptimistább forgatókönyv szerint is folytatódik a globális felmelegedés. Ha valami csoda folytán 2050-ig megvalósulna a nettó zéró kibocsátás, Földünk akkor is tovább melegedne és a legjobb esetben megmaradna a “csak” 1,5 fokkal magasabb hőmérséklet. A “nettó zéró kibocsátás” azt az állapotot jelenti, amikor egy ország csak annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, amennyit el is nyel.
Kína a világ legnagyobb levegőszennyezője (Fotó: Pixabay)
Az ökoszisztéma pusztulása becslések szerint 3,2 milliárd ember jólétére van hatással. A világ mezőgazdasági területeinek körülbelül egyharmada leromlott, a szárazföldi vizes élőhelyek körülbelül 87 százaléka eltűnt 1700 óta. A halfajok egyharmadára érvényes ma már a túlhalászat fogalma.
A szárazföldi vizes élőhelyek közel 90 százalékát elvesztettük az utóbbi 300 évben (Fotó: Pixabay)
Élelmiszereink megtermelése felelős a biológiai sokféleség csökkenésének 80 százalékáért. A mezőgazdasági területek közel 80 százalékán takarmánytermesztés folyik, miközben a húsfogyasztásból származó kalória mindössze 20 százalék. Az összes állati eredetű élelmiszereket tekintve (tojás, tej, halfélékkel együtt) sem éri el a 40 százalékot az ezekből származó, elfogyasztott kalória.
A takarmánytermesztéssel elfoglalt területbe a legeltetés is beletartozik (Fotó: Pixabay)
A levegőszennyezés az egyik legnagyobb környezeti probléma. Tízből kilenc ember valamilyen módon szennyezett levegőt lélegzik be. A vizek szennyezése is előkelő helyen áll, 780 millió ember nem fér hozzá biztonságos ivóvízhez a világon, és csak ebben az évben eddig közel 360 ezren haltak meg szennyezett víz okozta megbetegedés miatt.
A Gangesz elszennyezése az egyik legjobb példa a veszélyekre, hogy az emberek felelőtlenül használják a folyót (Fotó: Pixabay)
Az 1950 óta előállított műanyagok háromnegyed részéből hulladék lett. Különösen súlyossá vált az évek során az óceánok műanyagszennyezése.
Év eleje óta 15 milliárd tonna szén-dioxid került a levegőbe, több mint 4 millió tonna mérgező anyagot engedtünk a környezetbe és 2 millió hektárnyi erdőt irtottunk ki.
(adatok forrása: unep.org, worldenvironmentday.global, worldometers.info, ourworldindata.org)
Fél évszázad sem volt elég, hogy leszokjunk a szennyezésről (Fotó: Pixabay)
