Az Európai Parlament tagjai plenáris ülésen vitatták meg és szavaztak a Fit for 55 klímavédelmi csomagról, amelynek célja az EU károsanyag-kibocsátásának legalább 55%-os csökkentése 2030-ig. Elfogadták, hogy 2035-től az EU-ban csak olyan új autót lehessen vásárolni, ami elektromos hajtású, írja az EUrologus.
A csomag egyik legfontosabb eleme, a károsanyag-kibocsátás kereskedelmének reformja viszont nem ment át a szavazáson, mivel a baloldali és zöld képviselők szerint kompromisszumos a javaslat nem volt elég ambiciózus, míg a radikális jobboldal szerint túlzottan is az volt, így végül egyik fél sem támogatta.
Az Európai Parlament plenáris ülésen szavazott az EU klímavédelmi javaslatcsomagjáról, ami sok tekintetben a világ jelenleg legambiciózusabb ilyen jellegű jogszabályrendszerét eredményezhette volna, már ha az európai intézmények támogatják azt. A javaslat kulcsfontosságú eleme, a károsanyag-kvóta kereskedelem megváltoztatása azonban elhasalt a szavazáson, ezért több, más, erre épülő javaslatról sem tudtak szavazni a képviselők.
Ez súlyos fennakadást fog okozni a Fit for 55 csomag tervezett elfogadásában, ami az első lépés lenne az EU hosszabb távú, 2050-es klímastratégiájában. Ugyanis ahhoz, hogy az unió a tervek szerint 2050-re klímasemlegessé válhasson, már 2030-ra el kell érnie, hogy legalább 55%-kal kevesebb káros anyagot bocsásson ki a 2005-ös szinthez képest. A mostani, ezt elősegítő 13 elemből álló Fit for 55 jogszabálycsomagot az Európai Bizottság közel egy éve, 2021 júniusában mutatta be, azóta pedig az Európai Parlament bizottságai és az Európai Unió Tanácsa is vitatta a javaslatokat.
A csomag elemei közül a mostani szavazáson az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerét (ETS), és egy új, az EU-n kívülről érkező, nagy szén-dioxid kibocsátással gyártott termékekre kivetendő vámot (CBAM) nem fogadtak el a képviselők, pedig ezek voltak a Fit for 55 legnagyobb volumenű javaslatai. A légi közlekedésben használt üzemanyagok és károsanyag-kibocsátás, a robbanómotorok kivezetése és az elektromosautó-gyártás, illetve az erdősítést és környezetbarát mezőgazdaság kérdésében viszont megegyezés született, ezek átmentek a parlamenten. A sikertelen javaslatok bukását vélhetőleg az okozta, hogy a klímavédelmi javaslatokról nagyon megoszlott az európai parlamenti képviselők véleménye, nem csak pártcsaládonként, de parlamenti bizottságonként is.
Pedig a vitán az Európai Bizottság képviseletében Frans Timmermans, a bizottság alelnöke, illetve a féléves francia elnökség nevében Chrysoula Zacharopoulous fejlesztési miniszter próbálta meggyőzni a képviselőket, hogy kompromisszumok helyett inkább az eredeti, ambiciózusabb elképzeléseket támogassák. Timmermans elmondta, a károsanyag-kibocsátás visszaszorítása
nem csak egy álom, hanem jogi kötelezettség is.
A bizottsági alelnök ezzel arra utalt, hogy az Európai Unió intézményei még 2021-ben elfogadták az úgynevezett klímatörvényt, amiben kötelezettséget vállaltak a már említett 2030-as és 2050-es klímacélok elérésére. Tehát a parlament most nem arról döntött, hogy szükség van-e a klímacélokra, hanem arról, pontosan miként is érjük el őket. Mivel azonban a képviselők nem jutottak megegyezésre a javaslatokról, azok visszakerülnek az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága elé.
2035-től az Európai Unióban már csak elektromos hajtású új autót lehet vásárolni (Fotó: Illusztráció)
