Az évközi infláció Szerbiában júniusban és júliusban valahol 10 és 11 százalék között érheti el a maximumot, majd ezt követően, a mezőgazdasági szezon beköszöntével várhatóan csökkenni fog annak mértéke” – mondta Milan Trajković, a Szerb Nemzeti Bank (NBS) Gazdaságkutatási és Statisztikai Szektorának igazgatóhelyettese.

Az évközi infláció az NBS 3%, +/- 1,5 százalékos inflációs célján belülre kerülhet a jövő év második felében, 2023 végére pedig négy százalék körüli infláció várható.

“Az a jó, hogy Szerbiában még mindig alacsonyabb az infláció, mint Közép- és Délkelet-Európa országaiban, és szinte teljesen összevethető a fejlett országokéval. Ennek oka a maginfláció, amelyet az NBS-nek továbbra is sikerül kordában tartania, elsősorban az árfolyam-stabilitás fenntartásával, de azzal is, hogy nem engedi, hogy a pénzügyi szektor és a gazdaság inflációs várakozásai jelentősen növekedjenek, hiszen az további áremelkedésekhez vezetne” – mondta Trajković, jelentette be az NBS.

Trajković emlékeztet, hogy az NBS tavaly október óta a monetáris politika expanziójának mérséklésével befolyásolja az infláció mértékét.

„Ehhez minden bizonnyal hozzájárultak a kormány azon intézkedései, amelyek korlátozták az alapvető élelmiszerek árát és az olajcégek árrését, és több alkalommal az árukészletekből is forgalomba bocsátottak termékeket, ami szintén mérsékelte az inflációt” – mondta Trajković.

Megemlítette, hogy az NBS folyamatosan frissített előrejelzéseket ad, de azt is, hogy ilyen körülmények között a szokásosnál kisebb a precíz előrejelzés lehetősége.

„Még 2020 áprilisában és májusában, közvetlenül a koronavírus-járvány kitörése után is nagyobb volt az előrejelzés lehetősége, és könnyebb volt előrejelzéseket készíteni, mint ma” – mondta Trajković.

Felhívja a figyelmet arra, hogy az energia-, élelmiszer- és ellátási láncokkal kapcsolatos már meglévő és komoly problémákat tovább súlyosbította az ukrajnai háború, ami csak tovább ösztönözte az olaj, gáz, búza és egyéb nyersanyagok amúgy is magas árának növekedését.

“Ilyen kis gazdaságokban, mint Szerbia, a világpiaci áremelkedések importinflációt eredményeznek, vagyis a világpiaci árak növekedése átgyűrűzik a belföldi szolgáltatások és termékek árainak növekedésébe, és az importcikkek is jelentősen drágultak, ezért Szerbia az elmúlt évben magasabb inflációval nézett szembe” – mondta Trajković.