– Könnyebb elkapni a rühöt vagy a tetveket, mint a majomhimlőt, ezért a megfelelő válasz arra a felvetésre, hogy Szerbiában is regisztrálták az első majomhimlős esetet, az lenne: na és? – jelentette ki Milanko Šekler virológus a Szerbiai Rádió-Televíziónak nyilatkozva.
Szerbia a világ 40. országa, ahol megjelent a majomhimlő, amelynek vírusát a Torlak Intézetben izolálták egy férfinek a szervezetéből, aki a közelmúltban Németországban tartózkodott.
„Pánikkeltésre semmi szükség. A fertőzést behurcolták, ami azt jelenti, hogy a beteg máshol fertőződött meg, hazautazott, majd megjelentek rajta a tünetek. Foganatosítottuk a szükséges intézkedéseket és megakadályoztuk a további fertőzéseket. Aggodalomra nincs ok” – emelte ki Šekler, aki azt is közölte: a megbetegedést szerencsétlen módon nevezik majomhimlőnek, hiszen a majmok ebben az esetben ugyanolyan áldozatai a fertőzésnek, mint az emberek. „A betegség első eseteit 1958-ban jegyezték fel a majmoknál, az 1970-es években az embereknél. Ugyan még mindig nem tudni pontosan, hogy mely fajok terjesztik a fertőzést, de minden jel szerint rágcsálókról van szó, nagyobb méretű patkányokról, akik Afrika érintett területein élnek” – magyarázta a virológus.
A szakember szerint alkalmanként a majmok megfertőzhetik az embert, annál is inkább, mert Afrikában a majmokat emberi élelmiszerként is fogyasztják.
A majomhimlő vírusának genomja összetett, de igen stabil, így nehezen mutálódik. „Az egészségügyi szervezeteknek foglalkozniuk kell a majomhimlős esetekkel, de pánikra nincs ok, ez a betegség nem olyan könnyen terjed. Nem kell félni, nem az a helyzet, hogy a koronavírus-járványt a majomhimlő-járvány váltja fel, nem haladunk ilyesmi felé” – hangsúlyozta a virológus, aki azt is kiemelte: mindenki, akit beoltottak feketehimlő ellen, védettek a majomhimlővel szemben is.
