Az árak folyamatos emelkedése, amelyet az orosz-ukrán háború még jobban felgyorsított, érzékelhetően csökkentette a polgárok vásárlóerejét, különösen azokét, akiknek a bevétele eddig is alacsony volt, és nem érte el, vagy meg sem közelítette az átlagbért, ami a legutóbbi adatok szerint 635 euró (74 664 dinár). Az állami szektorban ez még magasabb, ott ugyanis 79 229 dinár volt a nettó átlagfizetés márciusban, vagyis 675 eurót kerestek átlagban a munkavállalók.
Az elmúlt napokban az államvezetés több tagja, köztük Aleksandar Vučić államelnök és Ana Brnabić miniszterelnök is közölte, hogy jelentősen megemelik a minimálbért: mindketten 12 és 14 százalék közötti emelésről beszéltek, ami azt jelentené, hogy a legalacsonyabb kifizethető havi bér ötezer dinárral nőne. A havi minimálbér minden hónapban a munkanapok számától függ: így például januárban és áprilisban, amikor 21 munkanap volt a hónapban, 33 804,96 dinár volt a minimálbér, februárban, amikor csak húsz munkanapot dolgoztak a munkavállalók, akkor 32 195,20 dinárt kellett a munkáltatóknak kifizetniük, míg márciusban a minimálbér 37 024,48 dinár volt, ugyanis az év harmadik hónapjában huszonhárom munkanap volt.
Azonban nagy kérdés, hogy a 12-14 százalék körüli emelés mire lesz elég, ugyanis az infláció már most kétszámjegyű.
A minimálbér az infláció előtt sem volt elég a legalapvetőbb dolgokat tartalmazó fogyasztói kosár tartalmának a kifizetésére, de legalább, amikor több munkanap volt a hónapban, akkor csökkent a fizetés és a fogyasztói kosár közötti különbség, így például márciusban a fogyasztói kosár 5500 dinárral volt magasabb a minimálbérnél. Öt évvel ezelőtt a minimálbér 24 000 dinárt tett ki, a fogyasztói kosár pedig 36 000 dinárba került.
A szakszrvezetek azt kérik, hogy minél előbb állapítsák meg a minimálbér összegét: jelenleg egy munkaóra után a legkisebb kifizethető összeg 201,22 dinár. Aleksandar Vučić államelnök a múlt héten arról beszélt, hogy a minimálbér emelése az államnak mintegy 300 millió euró kiadást jelent évente, és hozzátette, az állam megpróbálja csökkenteni az adót és a járulékokat, amelyek nem haladnák meg a fizetés 60,2 százalékát.
Szerbiában mintegy 400 ezer munkavállaló kap minimálbért: a takarítók, a fodrászok és a kozmetikai szalonban dolgozók átlagbéren 41 934 dinár, de nem sokkal jobb a helyzet a vendéglátósok esetében sem, ugyanis a pincérek átlagbére 42 040 dinár.
A Szabad és Független Szakszervezet (Asocijacija slobodnih i nezavisnih sindikata – ASNS) képviselői azt kérik, hogy évente kétszer hangolják össze a minimálbért az inflációval, ne pedig egyszer, ahogy ez eddig szokás volt. A szervezet úgy véli, hogy a minimálbér 12 százalékos emelése után sem teljesül a kormány azon ígérete, hogy a legalacsonyabb kifizethető összeg eléri a fogyasztói kosár értékét, és az emelés nem is hoz majd javulást azoknak az életében, akik minimálbérért dolgoznak.
