Szerbiában 2020-ban 52 százalékkal, 2021-ben pedig 19 százalékkal csökkent az erdősítés mértéke a korábbi évekhez képest. A szakemberek szerint évente a jelenleginél 15-ször nagyobb területet kellene erdősíteni ahhoz, hogy 2050-ig az erdővel fedett területek aránya elérje az optimális 41 százalékot – írja a Nova.rs.
„Az erdősítésre irányuló hatósági akarat hiánya miatt gyakoribbak az árvizek, de a talajerózió is megelőzhetőbb lenne, nem beszélve a levegő minőségének javulásáról, és biológiai sokféleség fenntartásáról” – mondta Ratko Ristić erdészprofesszor a Novanak.
Szerbia Területrendezési Tervéből kiderül, hogy tavaly az ország területének 30,9 százaléka volt erdővel borított, míg az optimális arány, amelyet Szerbiának 2050-re el kell érnie, 41 százalék.
„Szerbiában a legalacsonyabb az erdősültség a környező országok közül. A cél eléréséhez évente mintegy 30 ezer hektárt kellene erdősíteni a jelenlegi kétezer helyett” – mondta a professzor.
Az erdősítés szükséges az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
Tijana Jakovljević, a belgrádi Földrajzi Kar tanársegédje kifejtette, hogy az erdősítés a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb intézkedése.
„Az erdei ökoszisztémák a forró nyári napokon csökkentik a hőmérsékletet, növelik a páratartalmat, ezáltal a környező éghajlatot alkalmasabbá teszik az emberi élethez” – mondta Jakovljević.
Erdőkkel az árvizek ellen
„Fontos, hogy az erdők a vízgyűjtő területeknél, a folyók keletkezési pontjainál legyenek. Az árvizeket, a nagy esőzéseket a sűrű erdő képes felfogni” – magyarázza Ristić.
Felhívta a figyelmet arra, hogy Szerbia az elmúlt 15 évben szinte semmit sem tett az árvízvédelem érdekében.
„Ha árvízvédelmet akarunk, akkor integrált vízgyűjtő-szabályozásra van szükség” – figyelmeztet Ristić professzor, és hangsúlyozza, hogy Szerbiában továbbra sem áll rendelkezésre özönvízkataszter, eróziós térkép, valamint az elvégzett erózió elleni munkák katasztere, amely nélkül a megfelelő tervezés, kivitelezés lehetetlen.
Illusztráció (Pexels)
