A rendkívül gyakori és rekordméretű drogfogások ellenére a járvány idején az illegális kábítószer széles körben elterjedt és elérhető volt az európai piacon, így Szerbiában is. Az állam képviselői azt állítják, hogy a gazdasági válság és a növekvő infláció ellenére nem történt drasztikus árváltozás az illegális szerek piacán – mondta Saša Đorđević, a Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (GI-TOC) munkatársa a Nova Ekonomijanak.

„A járvány kezdetén Szerbiában kicsit drágult a kannabisz, de a többi kábítószer ára nem változott. Időnként előfordul, hogy drasztikusan csökken egy gramm kokain ára, de nagyon gyorsan visszatér az átlaghoz, ami 80 és 100 euró között van” – mondja Đorđević. Hozzátette, csupán az árak alapján nem felmérhető a pszichoaktív szerek használatának gyakorisága, illetve a szervezett  bűnözés és a korrupció súlyossága sem feltérképezhető ez alapján.

Változás a csempészeti útvonalakban

Đorđević kijelenti, hogy a világjárvány befolyásolta a csempészési útvonalakat, és hozzáteszi, hogy új kábítószer-terjesztési módszereket vezettek be, mint például a közvetlen otthoni értékesítés vagy az online vásárlás.

„A heroint többnyire szárazföldön csempészték, de a járvány idején tengeri útvonalakat is használtak, ami nem jellemző erre a szerre” – mondja Đorđević.

Elmondása szerint a feltárt laboratóriumok száma alapján arra lehet következtetni, hogy a hazai kannabisztermelés nőtt, míg a szubsztitúciós terápia gyógyszerei (buprenorfin és metadon) gyakran kikerültek az illegális piacra.

A 2018-tól 2021-ig terjedő időszakban nőtt a lefoglalt kábítószerek összmennyisége – derül ki a Kábítószerrel való visszaélés megelőzéséről szóló, 2014-2021 közötti időszakra vonatkozó stratégia záróértékeléséről szóló jelentésben, amelyet tavaly novemberben tett közzé a Kábítószer-ellenes Hivatal.

2018-ban a lefoglalt kábítószer összmennyisége 3,4 tonna, 2019-ben 7,3 tonna, 2020-ban 6,6 tonna, 2021. szeptember 2-ig pedig 2,4 tonna volt – áll a jelentésben. Tekintettel arra, hogy a közép-balkáni csempészútvonalon található, Szerbia elsősorban kábítószer-tranzitországnak számít.

Habár a második cselekvési terv elfogadása a 2018-2021 közötti időszakra vonatkozóan adminisztrációs  gondok miatt elmaradt, az illetékes hatóságok minden, az ebben az intézkedési tervben meghatározott hatáskörükbe tartozó tevékenységet elvégeztek – áll ugyanazon jelentésben.

A szervezett bűnözési indexen Szerbia a 33.

A Globális Szervezett Bűnözési Index egy olyan „eszköz”, amely az adott országban a szervezett bűnözés szintjét és a szervezett bűnözéssel szembeni ellenálló képességét méri. Szerbia ezen index szerint a 33. helyen áll a világon, 6,21 indexponttal, Oroszország (32.) és Ukrajna (34.) között. Szintén e kritérium szerint Szerbia a második az összes európai ország között.

Szerbia tranzitország (Pixabay)