A nagykikindai Milenko Jovanov lett a Szerb Haladó Párt képviselői csoportjának vezetője az augusztus elsején megalakult köztársasági képviselőházban. 2015-ben, amikor a jogász végzettségű Jovanov kilépett a Szerbiai Demokratikus Pártból (Demokratska Stranka Srbije – DSS), azt mondta független képviselőként folytatja, azonban három hónap után már a Szerb Haladó Pártban kezdett tevékenykedni. A pártba való belépését azzal indokolta, hogy szeretné megállítani Vajdaság hanyatlását.

Az ő nevéhez fűződik az úgy nevezett nyelvrendőrség, amelyet a Magyar Nemzeti Tanács mintájára szeretett volna létrehozni, abból kiindulva, hogy ha az MNT ellenőrizheti a magyar nyelvhasználat megvalósulását, akkor egy másik szerv majd azt vizsgálja, hogy Észak-Vajdaságban milyen szinten van a magyarok szerbtudása.

Megvizsgáljuk, milyen szinten beszélik a magyarok Szerbiában a szerb nyelvet. Ez azért tesszük, hogy ne fordulhasson elő az, hogy Észak-Vajdaság egyes településein a szerbül beszélőket nem értik meg a helyi lakosok – mondta 2014-ben Milenko Jovanov, aki akkor még a Szerbiai Demokratikus Párt tartományi bizottságának elnöke volt. Jovanov akkor azt nyilatkozta, Magyarországon elképzelhetetlen, hogy valaki ne ismerje a hivatalos nyelvet és Szerbiában is mindenkinek beszélnie kellene a szerb nyelvet. Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség köztársasági parlamenti frakcióvezetője 2014-ben reagált Jovanov kijelentésére, és azt mondta, hogy szerinte a vajdasági magyarok saját érdekükben elsajátíthatják a szerb nyelvet, de nem ismer olyan jogszabályt, amely bárkit is kötelezne erre. Szerbia Alkotmánya biztosítja a nemzeti közösségek számára kollektív és személyes jogokat a nyelvhasználat terén, és hozzátette, Jovanov nyilatkozata demagóg megnyilvánulás.

Amikor Pásztor István, a tartományi parlament elnöke 2012-ben Brüsszelben járt, és azt kérte, hogy az Európai Unió ellenőrizze a Szerb Alkotmánybíróság munkásságát és a döntéseinek végrehajtását, Milenko Jovanov közölte, hogy – Koszovó úgy nevezett függetlenségének kihirdetése óta – ez a legsúlyosabb támadás Szerbia önállósága ellen. Ez 2012-ben történt, s való igaz, hogy azóta sok víz lefolyt a Dunán, Pásztor István se szaladgál Brüsszelbe hasonló kérésekkel.

Felmerül a kérdés, hogy vajon a Vajdasági Magyar Szövetség képviselőit zavarja-e, mennyire örülnek neki, hogy egy olyan személy lett a Szerb Haladó Párt – a minden szinten koalíciós partnerük – frakcióvezetője, aki évekkel ezelőtt nem rejtette véka alá a magyarellenes kirohanásait, vagy ez is belefér a soha nem látott csúcsokon járó szerb-magyar barátságba…