Fazekas Ferenc, római katolikus egyház plébánosa, Verebélyi Árpád főesperes Halász Béla, Szerbiai Református Keresztyén Egyház püspöke, Dolinszky Gábor, szerbiai evangélikus püspökhelyettes áldották meg az új kenyeret a Vajdasági Magyar Szövetség Szent István-napi központi ünnepségen Palicson. A megemlékezés szentmisével kezdődött a szabadkai Szent Teréz Székesegyházban.

Az ünnepség részvevői (Pannon RTV, printscreen)

Az előző évekhez képest sokkal kevesebben hallgatták az ünnepi beszédeket. A rendezvénynek ezúttal nem volt a magyar kormány részéről felszólaló vendége. A VMSZ 1996 óta ünnepli központilag Szent István-napját.

— Örömmel és nyugalommal tölt el, hogy mindvégig hagyományaink szerint ünnepeljük meg ezt az ünnepet, soha nem merült fel, hogy távolabb kerüljünk a hitünk vallásától, hogy ne a szentmise legyen az ünnep origója, mondta Pásztor, és hangsúlyozta, ha visszatekintünk a múltba, ha feltételezzük mit akart államalapító Szent István királyunk, mi volt a célja velünk, néhány dolgot leszögezhetünk.

— Nem azért, mert olyan jól ismerjük a múltunkat, nem is azért, mert visszafelé könnyű okosnak lenni. Kisebbségi sorsban élünk, nekünk a történelemért is meg kellett küzdeni, mint egy falat kenyérért. Negyvenhat éven keresztül tiltva volt, a rendszerváltást követően élnünk kellett a lehetőséggel, döntenünk kellett sok mindenről, amit mi azonosnak érzünk. Úgy döntöttünk két olyan ünnepünk van, amely a nemzet részévé emel bennünket: március 15-e és augusztus 20-a — mondta a VMSZ elnöke, aki szerint Szent István arról is szólt, hogy a magyar nép hitében hová tartozzon, majd folytatta:

— Hosszú évek óta azzal próbálkozunk, hogy ne őt idézgessük, hanem a lelki rákészüléssel igyekezzünk lélekben, észben eljutni oda, ahová el kell jutnunk az ő ünnepén. Méltónak kell lenni a magyar nemzethez, mindenki legyen méltó a maga nemzetéhez, különben acsarkodás van és viszály. István király megvívta a csatáit. Még, ha keveset is tudunk a történelemből, azt mindenképpen tudjuk, hogy a politika akkoriban sem volt másmilyen. Időt kellett nyerni, felelősséget áthárítani. Ezért különleges Szent királyunk, mert másként értelmezte a szót politika és a szót nemzet. A lélek útját a teremtőhöz. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hogy voltak hasonló királyaink, vezetőink.

Pásztor az aktuális helyzet kapcsán azt mondta, a huszadik században több alkalommal kipróbáltuk, milyenek a szankciók. Most újra ezt akarják velünk megtanítani, nem riadnak vissza a nyomásgyakorlástól, arathatnak sikereket. A belső értékünk, a hitünk, megtarthat bennünket. Kitért a migránshelyzetre is.

— Városaink, parkjaink megszállás alatt állnak. A védett szelevényi erdőbe, ahová kirándulni vitték a gyerekeket, ma a rendőrség se meri betenni a lábát. Mi a nyugathoz képest más tapasztalatokkal rendelkezünk. Újfent ki kell mondani, a migránsinváziót a déli határon kell megállítani.  A kettős beszéd helyett megoldás kell, hangsúlyozta Pásztor.

Szent István eszméje kapcsán a VMSZ elnöke még azt mondta, a kérdés mindig ugyanaz volt így a válasz sem lehetett más. A kérdés a szabadság kérdése, amit nem az ember ad a másiknak. Elveheti, de mivel a szabadságot a teremtő adja, így elvenni sem tudja, legfeljebb látszólagosan, időszakokra.

— A szabadság a lélekben lakozik, ahogyan azt Berzsenyi Dániel írta. A lélek felfelé törekszik, ezt tudta Szent István királyunk is. A kereszténység felvételével a szabadság lehetőségét adta meg nekünk. Arról kell döntenünk minden nap, hogy a Kárpát-medence népeivel együtt élni vagy leigázni. Szabad néppé tett bennünket Szent István. A magyar szabadság a legmélyebb és a legnagyobb örökség, amit Szent István ránk hagyott.  Tenyerén hordoz minket az Isten, hogy Szent Istvánt küldte nekünk államalapítónak és azóta küldött olyanokat, akik az ő eszméit követik, mondta Pásztor, utalva a magyar kormány jelenlegi összetételére, majd arról beszélt, hogy megmaradásunkat a jelenlegi magyar és szerb kormánynak is köszönhetjük:

— Gondot kell viselnünk arról, ami a miénk. Együtt kell működnünk, annak érdekében, hogy fejleszthessük falvainkat és városainkat. Mivel kisebbség vagyunk, meg kell dolgozni azért, hogy magyarok maradhassunk. Magunkért és egymásért kell megküzdenünk. Elég jól nézünk ki, amit egymásnak is köszönhetünk, és amiért köszönetet kell mondani a magyar és a szerb kormánynak is, mondta a VMSZ elnöke.

A beszédet követően Pásztor István és Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke közösen felszegte az új kenyeret, amit később szétosztottak a jelenlévők között.

Az est további részében nyolc órától a budapesti Operettszínház művészei és DJ Manó szórakoztatják a közönséget.