Tíz napon keresztül gyűjtötte a támogató aláírásokat, elsősorban a földművelő gazdák körében a Vajdasági Agráregyesületek Szövetsége (VASZ). A petíció hat pontban mutat rá a gazdák nehézségeire, amelyek az áremelések következményeire és az aszály okozta gondokra hívják fel a figyelmet.

Nagy Miklós, a VASZ elnöke a Szabad Magyar Szónak elmondta a petícióban foglaltakkal az lenne a cél, hogy a kormány egy olyan programot dolgozzon ki, amellyel a termelőket segíti, hogy az őszi vetés előtt pénzhez jussanak, és így meg tudják alapozni az őszi munkálatokat.

— Az elmúlt időszakban a műtrágyaárak a háromszorosára emelkedtek, az üzemanyagárak is, de ötven százalékkal nőttek a magok árai. Vagyis az összköltségeik duplájára emelkedtek. Még, ha szolid termést megvalósítottak volna is és abból egy szép jövedelmet, még akkor is nehézkes volna az őszi vetést realizálni, nem beszélve arról, hogy búzából és repcéből féltermést tudtak megvalósítani, napraforgónál is rossz a hozam, kukoricából pedig szinte nullázódott a termés. Ezért lenne fontos, hogy a kormány beavatkozzon valamilyen kártérítési lehetőséggel, hiszen ha most nem tudják megvalósítani az őszi vetést, akkor jövőre nagyon vékonyan fogunk aratni. Ez volt a gondolatunk, amikor elindítottuk a követeléseket.

Pontosan milyen követelésekkel állnak elő és kihez juttatják azt el?

— Az első követelés az, hogy a szerb kormány Vajdaságot nyilvánítsa aszály sújtotta területté. A második pont arra vonatkozik, hogy a vetés megkezdése előtt egy százeurós támogatást hagyjon jóvá a kormány a vetés támogatására gazdaságonként. Továbbá 100 liter üzemanyagtámogatást is kértünk gazdaságonként, ugyanakkor kértük azt is, hogy a vízlecsapolási illetéket ebben az évben ne kelljen fizetniük a gazdáknak. Továbbá azt is kértük, azok számára, akik állami földet művelnek, a bérleti díjból harminc százalékos kedvezményt hagyjanak jóvá. A hatodik pontként pedig azt kértük, hogy a meglévő banki kölcsönöket, fejlesztési alapoktól kapott kölcsönöket prolongálják 2023 december 31-ig, hogy egy kis levegőhöz jussanak a termelők. Ezekre a követelésekre tíz nap alatt 8612 aláírás gyűlt össze, ez a szám még valamelyest nőhet a nap végéig, hiszen augusztus 15-e volt a határidő. Ezekkel az ívekkel már csütörtökön leülünk a tartományi parlament elnökével, Pásztor Istvánnal és őt kérjük meg, hogy ezt prezentálja a szerb kormány felé.

Mi kell ahhoz, hogy egy területet aszály sújtotta régióvá nyilvánítsanak?

— Az első követelésünkhöz csatoltunk egy feldolgozott anyagot, ezt az önkormányzatoknak is eljutattuk. Ebben részletesen levezettük, hogy egy adott önkormányzat területén hogyan lehet aszály vagy más elemi csapás esetén a kártérítési igényeket kialakítani és a kormánytól arra eszközöket kérni. Az önkormányzat, amely úgy méri fel, hogy a költségvetésének tíz százalékától nagyobb kár keletkezett, alakíthat egy bizottságot, amely felméri a károkat. Ilyen alakult Magyarkanizsán is, ahol a felbecsült károk majdnem a háromszorosára rúgnak, mint a község össz költségvetése, ami azt jelenti, hogy van egy alapjuk, amellyel fordulhatnak a kormányhoz. A kárenyhítés csak úgy lehetséges, ha erre reagálva a kormány utasítja az önkormányzatokat, hogy mérjék fel a károk mértékét és kössék azt személyekhez, intézményekhez. Kell egy bizottság, amely összeírja, hogy egy-egy gazdaságban mekkora kár keletkezett és ezzel lehet a kormányhoz fordulni. Ehhez persze kell politikai akarat az önkormányzat majd pedig a szerb kormány részéről is, hogy a termelők, ha nem is száz százalékban, de valamennyi kártérítést kapjanak.

A Vajdasági Magyar Szövetségnek a tartományban és a köztársasági kormányban is vannak képviselői a mezőgazdasági intézményekben. Velük sikerült-e egyeztetni, kapcsolatba lépni?

— Az adott helyzetet nehezíti, hogy csak ügyvivő kormányunk van. Pont azért is választottuk az aláírásgyűjtést, mert abban bíztunk, hogy napokon belül feláll az új kormány. Mert sajnos az a tapasztalatunk, hisz volt már rá példa, hogy megbeszéltünk valamit és az új miniszter azt mondta, az előző ígérte és újra kellett tárgyalni. Azt szerettük volna, hogy alapot teremtsünk a tárgyalásra, és bízunk benne, hogy a VMSZ-nek lesz államtitkára a következő kormányban is, akin keresztül tudunk majd tárgyalni.

Amennyiben egy általános képet kellene vázolni, mi a helyzet az aszálykárokkal a Vajdaságban?

— Közép- és Észak-Vajdaság károsodott a legjobban, és nem is az a gond, hogy nyáron nem volt eső, hanem hogy tavaly télen és ősszel is elmaradt a csapadék. Így már mélyebben, 2-3 méter mélységben sem talált vízutánpótlást a növény – sem a búza, de a kukorica sem, pedig annak gyökere 2-3 méter mélyre is eljut. Ehhez jött még hozzá, hogy májusban és júniusban felülről sem jött eső. Az extrém magas hőmérséklet pedig a kukorica beporzásánál okozott gondokat. A 90-95 százalékos kukoricakiesés Magyarkanizsán máshol is reálisnak tűnhet. Az állattartók is gondban vannak, és hogy legalább silótakarmányként betakarítsanak, learatták a kukoricát, hogy a marhákkal legyen mit etetni. A sertéstartóknak viszont a kukorica hiányozni fog, mert ha nem lesz elég takarmány, akkor jövőre még az is gondot jelent, hogy honnan jutunk majd húshoz.