A különféle termékek, közüzemi és egyéb szolgáltatások árának mérséklése és befagyasztása csökkenti az inflációt, enyhíti a polgárok elégedetlenségét, viszont az így keletkezett veszteség terhe a termelőket sújtja – mondja Vladimir Gligorov közgazdász, aki szerint míg az állami árszabályozás egyeseknek kedvez, addig másoknak számtalan problémát okoz és végül felgyorsítja az inflációt. A szakember szerint az állam leginkább a legkiszolgáltatottabbak közvetlen anyagi segélyezésével tudná támogatni a jelenlegi helyzet javulását.
Szerbiában az éves infláció 12,8 százalék, és várhatóan szeptemberben éri el a legmagasabb, 14 százalékos szintet a Szerb Nemzeti Bank becslése szerint – a szakértők szerint ez a szám nem a valós állást tükrözi.
„Meg kell nézni, hogy melyek az állami kiadások korlátai, de eközben a versenyszféra fejlesztése gyakorlatilag lehetetlen. A második gond az, hogy a politikai, illetve gazdasági kockázatok nőnek, mindenki tiltakozik az árkorlátozások ellen, és most azt látjuk, hogy a központi bank megpróbálja befolyásolni a pénzügyi piacot. Erre már a bankok is tiltakozással fognak reagálni” – mondta Gligorov.
A harmadik probléma szerinte az, hogy az adósság egy része devizában van, az államadósság pedig minden bizonnyal devizában van vagy ahhoz indexált, és kérdéses, hogy a dinár árfolyama hogyan reagál erre. Gligorov szerint ha valamilyen oknál fogva le kellene értékelni a dinár árfolyamát, akkor az államadósság jóval nagyobb lenne.
„Ez a legnagyobb probléma az államháztartás fenntarthatósága szempontjából. Ha a költségvetésből sok pénzt költenek az árfolyam megvédésére, akkor az állami kiadásokat csökkentik a költségvetés egyensúlyba kerülése érdekében, és ez egyenes út a gazdasági válsághoz” – mondta a közgazdász a Betának.
Illusztráció: Pixabay)
