A Salman Rushdie ellen elkövetett merénylet világvisszhangjáról már rendkívüli lapszemlében beszámoltunk. Ezért most szélesebb skálán, kisebb horderejű események világtükrét mutatjuk be. Trump volt amerikai elnök újabb botránya, a tálibok hatalomátvételének évfordulója, elnökválasztás Kenyában és a republikánus Liz Cheney veresége a wyomingi előválasztáson – ezekről (is) szólt a világsajtó a héten, Amszterdamtól Zürichen át Nairobiig és New Yorktól Pekingen meg Hongkongon át Tokióig.
Trump titkai
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az illetékes amerikai szövetségi bíró (akit Trump maga nevezett ki annak idején) szerint rendkívül titkos dokumentumokat is találtak a floridai kastélybirtokon tartott házkutatás során. A tokiói Asahi Shimbun című, 1879-ben alapított, közép-bal liberális, majd hatmilliós napi példányszámban, naponta kétszer megjelenő lap így ítéli meg ezt a helyzetet:
„A lista 33 dokumentumot tartalmaz több mint húsz dobozban, közttük 1 titkos irattal, amelyek közül 5 »szigorúan titkos« minősítést kapott. Trump esetleges törvénysértését most jogilag konzekvens módon kell tisztázni – beleértve azt a gyanút is, hogy a Mar-a-Lago-i ingatlanja kémplatformként is működhetett, ahonnan államtitkok szivárogtak ki a külvilágba. Ezért ez a házkutatás kémelhárításnak is tekinthető.”
A New York Times című, 1851-ben alapított, 132 Pulitzer díjjal kitüntetett napilap így figyelmeztet Trump megítélésére:
„Maga Trump írta alá azt a jogszabályt, amely szerint a minősített információk eltávolítása és megőrzése bűncselekménynek számít, és akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Azok, akik úgy gondolják, hogy túl nagy a társadalmi dinamit abban, hogy egy ilyen törvényt alkalmaznak rá, jelezzék, hogy szerintük mely törvényeket kell betartania a volt elnöknek, és mely törvényeket nem. A törvényeink betartatásával megbízottaknak pedig emlékezniük kell arra, hogy a Trump-tábor ricsajának célja, hogy megfélemlítse őket, és egy ilyen megfélemlítés tette lehetővé, hogy elnök legyen. Trumpot nem szabad vád alá helyezni a politikája miatt, de nem szabad őt megkímélni sem. Az egyetlen releváns kérdés az, hogy követett-e el bűncselekményt – nem pedig az, hogy a követői milyen bűncselekményeket követhetnek el, ha Trumpot felelősségre vonják.”
A pekingi Xinjingbao című napilap Trump pártjának reakcióit elemzi:
„A házkutatás komoly tiltakozást vált ki a republikánusok körében, és nagyobb mértékben egyesíti a pártot, mint hosszú idő óta bármi más. Még a saját berkeiben lévő Trump-ellenfelek is az ő oldalán állnak, így azt gondolhatnánk, hogy Trump még mindig elég erős és veszélyes ahhoz, hogy a következő választásokon kihívja a demokratákat. Ők viszont csak homályos kijelentéseket tesznek – ezzel a mottóval: ne kövess el semmilyen hibát, hogy biztosan átvészeld az őszi félidős választásokat.”
Egy éve kerültek újra hatalomra a tálibok
Húsz évig tartó háború után a nyugati katonai erők tavaly nyáron hirtelen elhagyták Afganisztánt. A tokiói Asahi Shimbun című napilap így tekint Afganisztánra:
„Egy évvel a hatalomátvétel után még a világ egyetlen országa sem ismerte el a tálibok kormányát. Ez mindent elmond. Számos afganisztáni nemzetiség részvétele a hatalmon, az emberi jogok és a nők tiszteletben tartása, az olyan terrorszervezetek betiltása, mint az al-Kaida – a tálibok mindezen ígéreteit nem tartották be. Ez a nemzetközi közösség elárulását jelenti. Ennek ellenére tény, hogy Afganisztánban nincs politikai alternatíva a tálibokkal szemben. A humanitárius válság is súlyosbodik az országban. A világnak tehát párbeszédet kell folytatnia a tálibokkal. Csak így lehet remélni, hogy azok meggyőződjenek az ország megnyitásának fontosságáról a világ és maga Afganisztán részére is.”
Az amsterdami de Volkskranz című közép-baloldali napilap így panaszkodik:
„A baj végtelen, és a problémák már évek óta ugyanazok: a nők jogai, az erőszak, a terrorizmus, a szegénység. Ám a világ közvéleményének figyelme időközben átterelődött másra – például az ukrajnai konfliktusra. Az afganisztáni helyzet azonban szinte minden területen drámaian romlott. Tavaly egy ideig még lehetett reménykedni abban, hogy a világ egy mérsékelt tálib 2.0-t fog megélni, de ebből nem lett semmi. A kritikusokat és a politikai ellenfeleket börtönbe zárták, a médiát pedig elhallgattatták. A tálibok rendelkezései a lányokat és a nőket érik a legsúlyosabban: ismét teljesen ki vannak zárva a társadalmi életből.”
„Az Egyesült Államok még mindig emészteni próbálja az afganisztáni kudarcot” – olvasható a pekingi Huanqiu Shibao című napilapban:
„De Washington nem huny szemet a bekövetkezett afgán katasztrófa felett. Éppen ellenkezőleg, Afganisztánt ismét belpolitikai eszközként használják, amint azt az is mutatja, hogy Biden amerikai elnök utasítására egy amerikai drón megölte al-Zavahirit, az al-Kaida vezetőjét Kabulban. Ennél is súlyosabb, hogy az Egyesült Államok kormánya kitartóan megtagadja a több milliárd dollárnyi befagyasztott afgán vagyon kiadását, amit a nemzetközi közösség egyöntetűen elítélt. Az Egyesült Államok egyszerűen nem tudja abbahagyni a beavatkozást Afganisztán belügyeibe.”
A hongkongi Takungpao című napilap ehhez ezt teszi hozzá:
„Washington továbbra is visszatartja az afgán központi bank égetően szükséges devizatartalékait, ami tovább súlyosbítja az országban uralkodó humanitárius válságot. Bár Afganisztánban a szegénységi ráta mára elérte a hihetetlen 97 százalékot, semmi jele annak, hogy Biden amerikai elnök megváltoztatta volna nézetét ebben a kérdésben.”
A kenyai elnökválasztás eredménye bizonytalan
Nairobi-i The Nation című liberális napilap így vélekedik a kenyai elnökválasztásról:
„Nem meglepő, hogy Odinga [Raila Amolo Odinga ellenzéki politikus, 2008 és 2013 között Kenya miniszterelnöke] elutasította az eredményeket. Nem volt jelen a nairobi nemzeti számlálóközpontban hétfőn, amikor a választási bizottság elnöke Ruto elnökhelyettest nyilvánította győztesnek. A vita most a Legfelsőbb Bíróság előtt van. Ugyanakkor biztató, hogy Odinga a jogi lépések mellett döntött. Híveit pedig nyugalomra szólította fel. Ez egy bizalmi megnyilvánulást jelent az igazságszolgáltatás számára.”
A dublini Irish Times című, 1859 óta kiadott, szociál-liberális napilap pillantást vet a választások győztesére, William Rutóra [2013 óta Kenya alelnöke, a United Democratic Alliance azaz az Egyesült Demokrata Szövetség tagja]:
„A szegények hangjaként mutatkozott be egy olyan országban, amelyet szavai szerint szétszakít az egyenlőtlenség és a korrupció. Ruto a változások híve. Más kérdés azonban, hogy Kenyának szüksége van-e a változásokra. A Nemzetközi Büntetőbíróság Rutót az emberség elleni bűncselekményekkel vádolta meg, mert állítólag részt vett a 2007-es választások után elkövetett erőszakban. Gazdasági liberalizmusa erősemberi retorikával párosulva más országok populista vezetőire emlékeztet. Ha a bíróságok helyt adnak a választási eredménynek, Kenyának olyan elnöke lesz, akinek felemelkedése egyben reményt és aggodalmat is kelt.”
„A politikai rendszer megújításának erejébe vetett hit már a választások előtt megtört Kenyában” – hangsúlyozza a svájci Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap:
„Az elmúlt néhány hét után valószínűleg még többen teszik fel maguknak a kérdést ebben a kelet-afrikai országban: minek kell egyáltalán szavazni menni? Kenyában sokan vágytak volna valódi változásra ettől a választástól. De ez nem szerepelt a szavazólapon. Ruto és Odinga sok tekintetben ennek éppen az ellenkezőjét képviseli: a status quo megőrzését és egy olyan politikai elitet, amely a végtelenségig újratermeli magát.”
Trump kritikusát kigolyózták az előválasztáson
Trump volt elnök legfontosabb belső pártkritikusa Liz Cheney wyomingi képviselőnő, az egykori alelnök Dick Cheney lánya, aki eddig hat évet töltött a Kongresszusban. A héten azonban elveszítette az idei előválasztást egy olyan jelölttel szemben, akit Trump támogatott, mert az még mindig a 2020-as elnökválasztási vereség el nem fogadását szajkózza. A Washington Post című, 69 Pulitzer-díjas fővárosi napilap így számolt be erről:
„Most elvesztette az előválasztást, mert nem volt hajlandó meghajolni Trump előtt – vagy legalább hallgatni a demokrácia aláásására irányuló kampányról. A különbség közte és a Képviselőház republikánus vezetése között az, hogy felismerte: az ideológia és a párthűség nem játszhat semmilyen szerepet a demokráciát fenyegető alapvető fenyegetések kezelésében. Az országnak több Liz Cheneyre van szüksége. Most azonban eggyel kevesebb lesz.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapjának vendégszerzője így ír Liz Cheney kudarcáról:
„A wyomingi Republikánus Párt érdekében indulni az előválasztáson Trump legkeményebb kritikusaként tulajdonképpen öngyilkos cselekedet. De Liz Cheney még mindig harcol. A Trump elleni harca később talán értékesnek bizonyulhat. Mert nehéz elképzelni, hogy a republikánusok örökre Trump mellett maradjanak. Valamikor gyökeres változás következhet be. Liz Cheney számára akkor újra megnyílna a pálya.”
Ezzel szemben a koppenhágai Politiken című liberális napilap ezt a megjegyzést teszi:
„Úgy tűnik, Trump továbbra is irányítja pártját. Azon a néhány republikánuson kívül, akik valamiféle belső harcot vívnak ellene, szinte senki sem kritizálja őt. Ezzel szemben meglepően jól működnek Trump összeesküvés-elméletei, amelyek szerint ő az amerikai elit áldozata: a Trump-táborból remélt tömeges menekülés azonban egyelőre nem valósult meg. Ez pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy megnőttek Trump esélyei az újraválasztásra, vagy hogy a republikánusok átveszik a kongresszusi többséget a félidős választásokon.”
Liz Cheney, a republikánusok egyik leghangosabb Trump kritikusa, elveszítette a wyomingi előválasztást, de továbbra is minden eddiginél jobban szeretné megakadályozni, hogy Trump ismét elnök legyen, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Világos volt, hogyan tarthatta volna meg a képviselőházi helyét – mondta Cheney: Trump »hazugságának terjesztésével a 2020-as elnökválasztásról«. De egyetlen poszt sem fontosabb, mint »azok az alapelvek, amelyekre mindannyian felesküdtünk«. Dick Cheney volt alelnök lánya szerint Amerika ismét a »válság, a törvénytelenség és az erőszak felé rohan«. Cheney a negyedik republikánus képviselő, aki elvesztette képviselőházi mandátumát az előválasztáson, miután tavaly megszavazta Trump felelősségre vonását, annak ellenére, hogy a 2019-es első leváltási próbálkozás során még Trump mellett szavazott.
[…] Szerdán a Politico című hírportál Cheney szóvivőjére hivatkozva arról számolt be, hogy Cheney mostantól még nagyobb figyelmet fog szentelni a Trump elleni küzdelemnek. Az elkövetkező hetekben Cheney olyan szervezetet fog létrehozni, amely »az amerikaiakat felvilágosítja a köztársaságot veszélyeztető folyamatos fenyegetésről«, és egyesíti erőit »Donald Trump minden elnökválasztási kampányával szemben«.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
