A Salman Rushdie ellen elkövetett merénylet világvisszhangjáról már rendkívüli lapszemlében beszámoltunk. Ezért most szélesebb skálán, kisebb horderejű események világtükrét mutatjuk be. Trump volt amerikai elnök újabb botránya, a tálibok hatalomátvételének évfordulója, elnökválasztás Kenyában és a republikánus Liz Cheney veresége a wyomingi előválasztáson – ezekről (is) szólt a világsajtó a héten, Amszterdamtól Zürichen át Nairobiig és New Yorktól Pekingen meg Hongkongon át Tokióig.
Trump titkai
Az illetékes amerikai szövetségi bíró (akit Trump maga nevezett ki annak idején) szerint rendkívül titkos dokumentumokat is találtak a floridai kastélybirtokon tartott házkutatás során. A tokiói Asahi Shimbun című, 1879-ben alapított, közép-bal liberális, majd hatmilliós napi példányszámban, naponta kétszer megjelenő lap így ítéli meg ezt a helyzetet:
„A lista 33 dokumentumot tartalmaz több mint húsz dobozban, közttük 1 titkos irattal, amelyek közül 5 »szigorúan titkos« minősítést kapott. Trump esetleges törvénysértését most jogilag konzekvens módon kell tisztázni – beleértve azt a gyanút is, hogy a Mar-a-Lago-i ingatlanja kémplatformként is működhetett, ahonnan államtitkok szivárogtak ki a külvilágba. Ezért ez a házkutatás kémelhárításnak is tekinthető.”
A New York Times című, 1851-ben alapított, 132 Pulitzer díjjal kitüntetett napilap így figyelmeztet Trump megítélésére:
„Maga Trump írta alá azt a jogszabályt, amely szerint a minősített információk eltávolítása és megőrzése bűncselekménynek számít, és akár öt évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető. Azok, akik úgy gondolják, hogy túl nagy a társadalmi dinamit abban, hogy egy ilyen törvényt alkalmaznak rá, jelezzék, hogy szerintük mely törvényeket kell betartania a volt elnöknek, és mely törvényeket nem. A törvényeink betartatásával megbízottaknak pedig emlékezniük kell arra, hogy a Trump-tábor ricsajának célja, hogy megfélemlítse őket, és egy ilyen megfélemlítés tette lehetővé, hogy elnök legyen. Trumpot nem szabad vád alá helyezni a politikája miatt, de nem szabad őt megkímélni sem. Az egyetlen releváns kérdés az, hogy követett-e el bűncselekményt – nem pedig az, hogy a követői milyen bűncselekményeket követhetnek el, ha Trumpot felelősségre vonják.”
A pekingi Xinjingbao című napilap Trump pártjának reakcióit elemzi:
„A házkutatás komoly tiltakozást vált ki a republikánusok körében, és nagyobb mértékben egyesíti a pártot, mint hosszú idő óta bármi más. Még a saját berkeiben lévő Trump-ellenfelek is az ő oldalán állnak, így azt gondolhatnánk, hogy Trump még mindig elég erős és veszélyes ahhoz, hogy a következő választásokon kihívja a demokratákat. Ők viszont csak homályos kijelentéseket tesznek – ezzel a mottóval: ne kövess el semmilyen hibát, hogy biztosan átvészeld az őszi félidős választásokat.”
Egy éve kerültek újra hatalomra a tálibok
Húsz évig tartó háború után a nyugati katonai erők tavaly nyáron hirtelen elhagyták Afganisztánt. A tokiói Asahi Shimbun című napilap így tekint Afganisztánra:
„Egy évvel a hatalomátvétel után még a világ egyetlen országa sem ismerte el a tálibok kormányát. Ez mindent elmond. Számos afganisztáni nemzetiség részvétele a hatalmon, az emberi jogok és a nők tiszteletben tartása, az olyan terrorszervezetek betiltása, mint az al-Kaida – a tálibok mindezen ígéreteit nem tartották be. Ez a nemzetközi közösség elárulását jelenti. Ennek ellenére tény, hogy Afganisztánban nincs politikai alternatíva a tálibokkal szemben. A humanitárius válság is súlyosbodik az országban. A világnak tehát párbeszédet kell folytatnia a tálibokkal. Csak így lehet remélni, hogy azok meggyőződjenek az ország megnyitásának fontosságáról a világ és maga Afganisztán részére is.”
Az amsterdami de Volkskranz című közép-baloldali napilap így panaszkodik:
„A baj végtelen, és a problémák már évek óta ugyanazok: a nők jogai, az erőszak, a terrorizmus, a szegénység. Ám a világ közvéleményének figyelme időközben átterelődött másra – például az ukrajnai konfliktusra. Az afganisztáni helyzet azonban szinte minden területen drámaian romlott. Tavaly egy ideig még lehetett reménykedni abban, hogy a világ egy mérsékelt tálib 2.0-t fog megélni, de ebből nem lett semmi. A kritikusokat és a politikai ellenfeleket börtönbe zárták, a médiát pedig elhallgattatták. A tálibok rendelkezései a lányokat és a nőket érik a legsúlyosabban: ismét teljesen ki vannak zárva a társadalmi életből.”
„Az Egyesült Államok még mindig emészteni próbálja az afganisztáni kudarcot” – olvasható a pekingi Huanqiu Shibao című napilapban:
„De Washington nem huny szemet a bekövetkezett afgán katasztrófa felett. Éppen ellenkezőleg, Afganisztánt ismét belpolitikai eszközként használják, amint azt az is mutatja, hogy Biden amerikai elnök utasítására egy amerikai drón megölte al-Zavahirit, az al-Kaida vezetőjét Kabulban. Ennél is súlyosabb, hogy az Egyesült Államok kormánya kitartóan megtagadja a több milliárd dollárnyi befagyasztott afgán vagyon kiadását, amit a nemzetközi közösség egyöntetűen elítélt. Az Egyesült Államok egyszerűen nem tudja abbahagyni a beavatkozást Afganisztán belügyeibe.”
A hongkongi Takungpao című napilap ehhez ezt teszi hozzá:
„Washington továbbra is visszatartja az afgán központi bank égetően szükséges devizatartalékait, ami tovább súlyosbítja az országban uralkodó humanitárius válságot. Bár Afganisztánban a szegénységi ráta mára elérte a hihetetlen 97 százalékot, semmi jele annak, hogy Biden amerikai elnök megváltoztatta volna nézetét ebben a kérdésben.”
A kenyai elnökválasztás eredménye bizonytalan
Nairobi-i The Nation című liberális napilap így vélekedik a kenyai elnökválasztásról:
„Nem meglepő, hogy Odinga [Raila Amolo Odinga ellenzéki politikus, 2008 és 2013 között Kenya miniszterelnöke] elutasította az eredményeket. Nem volt jelen a nairobi nemzeti számlálóközpontban hétfőn, amikor a választási bizottság elnöke Ruto elnökhelyettest nyilvánította győztesnek. A vita most a Legfelsőbb Bíróság előtt van. Ugyanakkor biztató, hogy Odinga a jogi lépések mellett döntött. Híveit pedig nyugalomra szólította fel. Ez egy bizalmi megnyilvánulást jelent az igazságszolgáltatás számára.”
A dublini Irish Times című, 1859 óta kiadott, szociál-liberális napilap pillantást vet a választások győztesére, William Rutóra [2013 óta Kenya alelnöke, a United Democratic Alliance azaz az Egyesült Demokrata Szövetség tagja]:
„A szegények hangjaként mutatkozott be egy olyan országban, amelyet szavai szerint szétszakít az egyenlőtlenség és a korrupció. Ruto a változások híve. Más kérdés azonban, hogy Kenyának szüksége van-e a változásokra. A Nemzetközi Büntetőbíróság Rutót az emberség elleni bűncselekményekkel vádolta meg, mert állítólag részt vett a 2007-es választások után elkövetett erőszakban. Gazdasági liberalizmusa erősemberi retorikával párosulva más országok populista vezetőire emlékeztet. Ha a bíróságok helyt adnak a választási eredménynek, Kenyának olyan elnöke lesz, akinek felemelkedése egyben reményt és aggodalmat is kelt.”
„A politikai rendszer megújításának erejébe vetett hit már a választások előtt megtört Kenyában” – hangsúlyozza a svájci Neue Zürcher Zeitung című liberális napilap:
„Az elmúlt néhány hét után valószínűleg még többen teszik fel maguknak a kérdést ebben a kelet-afrikai országban: minek kell egyáltalán szavazni menni? Kenyában sokan vágytak volna valódi változásra ettől a választástól. De ez nem szerepelt a szavazólapon. Ruto és Odinga sok tekintetben ennek éppen az ellenkezőjét képviseli: a status quo megőrzését és egy olyan politikai elitet, amely a végtelenségig újratermeli magát.”
Trump kritikusát kigolyózták az előválasztáson
Trump volt elnök legfontosabb belső pártkritikusa Liz Cheney wyomingi képviselőnő, az egykori alelnök Dick Cheney lánya, aki eddig hat évet töltött a Kongresszusban. A héten azonban elveszítette az idei előválasztást egy olyan jelölttel szemben, akit Trump támogatott, mert az még mindig a 2020-as elnökválasztási vereség el nem fogadását szajkózza. A Washington Post című, 69 Pulitzer-díjas fővárosi napilap így számolt be erről:
„Most elvesztette az előválasztást, mert nem volt hajlandó meghajolni Trump előtt – vagy legalább hallgatni a demokrácia aláásására irányuló kampányról. A különbség közte és a Képviselőház republikánus vezetése között az, hogy felismerte: az ideológia és a párthűség nem játszhat semmilyen szerepet a demokráciát fenyegető alapvető fenyegetések kezelésében. Az országnak több Liz Cheneyre van szüksége. Most azonban eggyel kevesebb lesz.”
A tokiói Nihon Keizai Shimbun című, a világ legnagyobb példányszámban megjelenő pénzügyi és gazdasági napilapjának vendégszerzője így ír Liz Cheney kudarcáról:
„A wyomingi Republikánus Párt érdekében indulni az előválasztáson Trump legkeményebb kritikusaként tulajdonképpen öngyilkos cselekedet. De Liz Cheney még mindig harcol. A Trump elleni harca később talán értékesnek bizonyulhat. Mert nehéz elképzelni, hogy a republikánusok örökre Trump mellett maradjanak. Valamikor gyökeres változás következhet be. Liz Cheney számára akkor újra megnyílna a pálya.”
Ezzel szemben a koppenhágai Politiken című liberális napilap ezt a megjegyzést teszi:
„Úgy tűnik, Trump továbbra is irányítja pártját. Azon a néhány republikánuson kívül, akik valamiféle belső harcot vívnak ellene, szinte senki sem kritizálja őt. Ezzel szemben meglepően jól működnek Trump összeesküvés-elméletei, amelyek szerint ő az amerikai elit áldozata: a Trump-táborból remélt tömeges menekülés azonban egyelőre nem valósult meg. Ez pedig nem feltétlenül jelenti azt, hogy megnőttek Trump esélyei az újraválasztásra, vagy hogy a republikánusok átveszik a kongresszusi többséget a félidős választásokon.”
Liz Cheney, a republikánusok egyik leghangosabb Trump kritikusa, elveszítette a wyomingi előválasztást, de továbbra is minden eddiginél jobban szeretné megakadályozni, hogy Trump ismét elnök legyen, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung című polgári-konzervatív napilap:
„Világos volt, hogyan tarthatta volna meg a képviselőházi helyét – mondta Cheney: Trump »hazugságának terjesztésével a 2020-as elnökválasztásról«. De egyetlen poszt sem fontosabb, mint »azok az alapelvek, amelyekre mindannyian felesküdtünk«. Dick Cheney volt alelnök lánya szerint Amerika ismét a »válság, a törvénytelenség és az erőszak felé rohan«. Cheney a negyedik republikánus képviselő, aki elvesztette képviselőházi mandátumát az előválasztáson, miután tavaly megszavazta Trump felelősségre vonását, annak ellenére, hogy a 2019-es első leváltási próbálkozás során még Trump mellett szavazott.
[…] Szerdán a Politico című hírportál Cheney szóvivőjére hivatkozva arról számolt be, hogy Cheney mostantól még nagyobb figyelmet fog szentelni a Trump elleni küzdelemnek. Az elkövetkező hetekben Cheney olyan szervezetet fog létrehozni, amely »az amerikaiakat felvilágosítja a köztársaságot veszélyeztető folyamatos fenyegetésről«, és egyesíti erőit »Donald Trump minden elnökválasztási kampányával szemben«.”
Napilapok a világ minden tájáról (Illusztráció: Pixabay)
