A nyugdíjasok kerülnek egyre gyakrabban a házaló kereskedők célkeresztjébe, figyelmeztet a nemzeti fogyasztóvédelem (Nacionalna organizacija potrošača).

A csaló árusok elsősorban azokat az időskorúakat célozzák, akik egyedül élnek: először telefonon zaklatják őket, majd személyesen is megjelennek a kiszemelt áldozatnál. Olcsó termékeket kínálnak fel nekik, majd olyan szerződéseket íratnak alá velük, amelyekkel akár százezer dinár kifizetésére kötelezik őket.

Van, akinek masszázskészüléket kínálnak, másnak nyáron hűtő, télen melegítő takarót, matracokat – a kínálat széleskörű, a végeredmény viszont mindig ugyanaz: egy-egy terméket a tényleges értékénél sokkal drágábban sóznak rá a gyanútlan vásárlóra.

„Sokszor azt mondják a vevőnek, nem kell azonnal fizetnie, csak aláírnia egy papírt, az árat pedig részletekben törleszti majd a nyugdíjából. Amikor az eladó elmegy, s amikor kiderül, hogy 80-100 ezer dinárral adósították el a vevőt, amikor a nyugdíjas hozzátartozói meglátják, hogy mit írattak alá az áldozattal, többnyire már késő” – magyarázta Nadežda Satarić, az Amiti időseket segítő egyesület munkatársa.

A csaló kereskedőket nehéz elfogni. A piaci felügyelőség szerint jól felépített rendszerről van szó, amelyben helyet kaptak jogi képviselők, ügyvédek is, akik jól ismerik a törvényi kiskapukat.

„Az ügyes kereskedők elrejtik tényleges székhelyüket; egy magánlakásba jegyeztetik be tevékenységüket, vagy többször cserélnek székhelyet. Nehéz kapcsolatba lépni velük, igyekeznek minden módon korlátozni, hogy a fogyasztók kapcsolatba léphessenek velük” – magyarázta a Szerbiai Rádió-Televíziónak egy piaci felügyelő.

„A törvény egyértelmű: a távszerződés esetében a fogyasztónak 14 nap áll rendelkezésére, hogy meggondolja magát. A kereskedő kötelessége átadni a vevőnek az elállási formanyomtatványt. Ha a vevő nem kap ilyen papírt, akár egy éven belül is elállhat a vásárlástól. Tehát a vásárlónak meg kell kapnia a szerződést, az elállási formanyomtatványt és tájékoztatni kell, hogy 14 napon belül joga van elállni a vásárlástól. Ha bármi ezek közül nem teljesül, az eladót pénzbírsággal sújthatják. A bejelentést a piaci felügyelőségen kell megtenni” – magyarázta a fogyasztóvédők munkatársa.

A piaci felügyelőség ugyanakkor óvatosságra int: ha a nyugdíjas aláírja a szerződést, amelyben tájékoztatják jogairól és kötelezettségeiről, illetve a törlesztés ütemezéséről, akkor már nem lehet segíteni rajta akkor sem, ha bírósághoz fordul. Ennek többnyire az az oka, hogy a vásárlót elhívják a „cég székhelyére” aláírni a szerződést, azonban ez a székhely már nem a távkereskedő székhelye – így veszíti el a vásárló az elállási jogát.

A fogyasztóvédelem arra figyelmeztet, hogy a csaló árusok nemcsak bóvlit adnak el drága pénzért, de a polgárok személyi adataival is visszaélnek, bankszámlákat módosítanak vagy szüntetnek meg.