A Magyar Tudományos Akadémia 1840. augusztus 29-i gyűlésén elkészült az első magyarországi nyilvános fotográfia. Vállas Antal mérnök, matematikus, egyetemi tanár először ismertette, majd be is mutatta, hogyan kell dagerrotípiát készíteni. A felvételen a budai vár szerepelt a Dunával.
A dagerrotípia az első fényképészeti módszer volt, amelyet Louis Daguerre és Nichéphore Niépce dolgoztak ki. Niépce korai halála után Daguerre maradt a további fejlesztő, az eljárás is az ő nevét viseli. A francia kormány megvette, majd 1839-ben közkinccsé tette a fotográfia készítésének módját. Így jutott az el hamarosan a világ minden pontjára, bár az eljárással csak a tehetősebbek kísérletezhettek a technikai követelmények miatt.
A fényképészet történetében kezdettől jelen voltak a magyar mérnökök, feltalálók, újítók, ahogyan az alkotók is. André Kertész és Robert Capa mellett nevet szerzett még Székely Aladár portréfotózásban, Szathmáry Pap Károly, Rosty Pál a fotozsurnalizmus területén, a Bauhaus mestere Moholy-Nagy László lett, a szociofotó világában Tábori Kornél, Gönci Sándor, Escher Károly emelkedett ki munkásságával.
A technikai fejlesztés területén az apatini születésű Mihályi Józsefnek köszönhet sokat a világ, számos újítása gazdagította a fényképészetet — és a Kodakot. Petzval József az objektívek rendszerének kidolgozásáért „felelős”. Dulovits Jenő találta fel a világ első tükörreflexes fényképezőgépét, a Duflexet. Szerencsétlenségére ő nem ment el Magyarországról, pedig máshol zseniként ismerték volna el tehetségét. Neve és találmányai sajnos így az ismeretlenségben maradtak.
Az elfeledett Duflex egy példánya a Magyar Fotográfiai Múzeumban (Fotó: Wikipedia)
A fotótechnika legújabb kori óriási fejlődési szakasza a 2000-es évekre tehető. A digitális készülékek gyorsan váltották egymást az egyszerű kompakt gépektől a nagy zoomátfogású bridge gépeken át a tükörreflexes kategóriákig. A tükör nélküli, úgynevezett MILC-ek fejlesztése egy idő után meghaladta az összes többiét, mára egyértelművé vált, hogy ezek fogják váltani a tükörreflexes ősöket. A kamerás mobiltelefonok megjelenésével az egyszerű felhasználó egyre kevésbé keres hagyományos fényképezőgépeket.
A magyar fotográfia napjának kitűzését a Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége (MAFOSZ) kezdeményezte 2003-ban.
Vállas Antal nem maradt meg a fényképészetnél, utazásai során megszerzett tudását felhasználva komoly része volt a későbbi Ipartestület megalakulásában. Pesti egyetemi tanári állásától 1851-ben kényszerült megválni, akkor vándorolt ki Amerikába, ahol New Orleansban telepedett le.
A Voigtländer optikák is Petzval József nevéhez fűzödtek (Fotó: Pixabay)
