A Victoria karakk 1522. szeptember 6-án futott be a spanyolországi Sanlúcar de Barrameda kikötőjébe. Fedélzetén mindössze 18-an voltak és a küldetés kapitánya már rég nem volt életben, az út mégis sikeres volt: a Victoria elsőként kerülte meg a Földet.

Magellán öt hajóval indult el 1519. augusztus 19-én Spanyolországból, az expedíció célja az volt, hogy a dél-amerikai kontinensen átjárót találjon, majd kijusson az „azon túl” található óceánra és onnan elérje a Fűszer-szigeteket. Az „azon túli” óceánnak Magellán adta a Csendes-óceán nevet. A Fűszer-szigeteket (Maluku) Spanyolország gyarmatosítani akarta.

Magellánon kívül még egy hajónak volt portugál kapitánya, a többinek spanyol. Az öt hajóból négy karakk volt, egy pedig karavella. A legénység összesen 265 főből állt.

A küldetés zászlóshajója a Trinidad volt, Magellán vezetésével. A flotta legdrágább és legjobban megépített hajója azonban a Victoria volt. A Victoria egymagában többe került, mint a másik négy hajó összesen.

A karakk portugál tervezésű vitorlás volt, a 14. és 16. század közötti idők kedvelt hajótípusa. Jól szolgált a „hétköznapi forgalomban” is, karakkok járták rendszeresen a gyarmati területeket.

A dundi karakkokat akár 27 méter hosszúra és 8 méter szélesre is megépítették. Két fedélzettel bírtak, a hajóorrban és tatban is több felépítményt helyeztek el. A hajókat maximum 600 tonnáig lehetett terhelni. Hadihajóként is szolgáltak karakkok, ilyen esetben akár 40 ágyút is elbírtak.

Látható tehát, hogy nem volt éppen luxushajózás ezek fedélzetén nekivágni az óceánoknak. A Victoria 20 méteres hosszával, 85 tonnájával nem számított nagy karakknak, legénysége 46 fő volt (hazafelé 60) és az eredetileg két évre tervezett küldetés ellátmányát is el kellett helyezni a hajón.

Az öt hajó közül először a Santiago veszett oda, Argentína partjainál szenvedett hajótörést egy viharban, 1520 májusában. A második veszteség a San Antonio volt, ez a hajó azonban nem szenvedett hajótörést, hanem a Magellán-szorosnál fellázadt a legénység és visszafordultak Spanyolország felé.

Magellán, bár sikeresen elérte a Fülöp-szigeteket, polgárháborús viszályba keveredett és a csatározásokban meghalt. A Concepción 1521-ben, a Fülöp-szigeteknél „lelte halálát”, Magellán után. A legénység elhagyta a hajót, majd fel is égették azt.

A Trinidad 1523-ban egy viharban veszett oda végleg, előtte még többször megpróbált hazatérni, végül portugál fogságban végezte.

A Victoria eredeti kapitánya Luis de Mendoza volt, 1520 áprilisában halt meg, mégpedig azért, mert a hajó fellázadt Magellán ellen. A lázadás során leszúrták. Több váltás után a Victoria végül negyedik kapitányával, Juan Sebastián Elcanoval tért haza.

A Victoria hazatérésekor rendkívül rossz állapotban volt, állandóan merni kellett róla a vizet, nehogy elsüllyedjen, fűszerekből álló rakománya többet ért, mint maga a hajó.

A Victoria sikere több fontos felfedezést hozott, megállapították, hogy a Föld felszínét nagyban óceánok borítják, a Csendes-óceán jóval nagyobb, mint addig sejtették. A dél-amerikai kontinensen megtalálták az átjárót, amit a spanyol király tiszteletből nevezett el Magellán-szorosnak. És nem utolsósorban bebizonyosodott az is, hogy a Föld valóban gömb alakú.

A Victoria hazaérkezését követően árverésre került, 1523-ban megvásárolta egy genovai kereskedő, akinek halála után lánya megörökölte a hajót. Santo Domingo úti céllal kellett volna elindulnia 1525-ben, ezután a hajó sorsa ismeretlen.

A Victoria egyik másolata Marbella vizein (Fotó: Shutterstock)