Életének 96. évében szeptember 8-án meghalt II. Erzsébet brit uralkodó. Hosszú élete és uralkodása alatt rengeteg szerepet gyúrt egybe, miközben valójában még most, a halála után sem tudunk róla sokkal többet, mint azt, hogy szerette a kutyákat és a lovakat, írja a hvg.hu. Ha a monarchia legfőbb erőssége a misztikum, Erzsébetnek sikerült ennek jegyében bonyolítania a rekordhosszúságúra nyúlt uralkodását, amelynek az egyik védjegye volt, hogy tökélyre fejlesztette a meg nem szólalás művészetét, az emberek pedig azt láthattak bele, amit csak akartak. Amikor pedig megszólalt, abból erőt lehetett meríteni.
- április 21-én 02:40-kor megszületik Elizabeth Alexandra Mary Windsor. A kislányt bő egy hónappal később, május 29-én keresztelik meg a Buckingham-palota magánkápolnájában
Miután nagybátyja lemondása nyomán 1936. december 11-én édesapja VI. György néven trónra lép, Erzsébet trónörökössé lép elő
- november 20-án hozzámegy a Görögországban született Fülöphöz, akit 13 éves kora óta ismert. Házasságuk immár 74. évében jár
- február 6-án meghal az édesapja, e naptól II. Erzsébet néven uralkodik
A gyászidőszak letelte után 1953. június 2-án koronázzák meg Erzsébetet
- november 14-én megszületik első gyermeke, Károly, az új trónörökös
1969-ben elkészül az első dokumentumfilm a királyi családról, ám ez 1972 óta hivatalosan nem látható, őfensége túl tolakodónak találta
- november 15-én nagymama lesz Erzsébet, Anna lánya világra hozza első unokáját, Markot
2002-ben elveszíti előbb húgát, Margitot, majd 102 éves édesanyját is
- szeptember 9-én 23 226. napja királynő, s ezzel ő lesz hazájában a leghosszabb ideig a trónon ülő uralkodó
„Kilencven felett, sokszoros dédnagymamaként, a királynősége és élete végjátékában is Erzsébet megkérdőjelezhetetlen kapaszkodó volt: a méltóság megtestesítője. Ebben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy saját maga lett a saját életének a múzeuma, a két lábon – az utóbbi időszakban már néha bottal – járó történelem, aki mégis nagyon emberi. Egyszerre látszott rajta a hatalom és a törékenység, a sztoicizmusát pedig öregkorára a tökéletességre fejlesztette. Szerencsésnek mondhatják magukat azok, akik kicsit is beleláttak abba, hogy hogyan csinálja.
A világ az idei, platinajubileumi ünnepségén törékenynek, de rendíthetetlennek láthatta, a monarchia a maga teljes pompájában mutatkozott meg a tiszteletére, és bebizonyította, hogy képes összetartani egy nemzetet. A britek akkor még nem tudhatták, csak sejthették, hogy az volt az utolsó alkalom, hogy a királynőjükbe kapaszkodhattak” – fogalmaz a hvg.hu-n Vándor Éva.
