A tanévkezdésről és a diákok fogadásáról szóló írásokkal teli a nyomtatott és az elektronikus magyar sajtó. A Magyar Nemzeti Tanács „alapította” sajtó azt a látszatot igyekszik kelteni, hogy az oktatásban szinte minden rendben van. Az írásoknak olyan nemzeti hangulatkeltő címeket is adtak, mint például, hogy „A magyar nyelvű oktatás a megmaradásunk záloga”,[1] „Magyarnak maradni kötelességünk is!”,[2] stb. Mindebben van ugyan némi igazság, de a sorok között azt lehet kiolvasni, hogy itt bizony problémák vannak. Méghozzá nem is kicsik.
K.I. (Kecskés István) a Magyar Szó nevű pártlap bánáti tudósítója, például, azt írja, hogy a nagybecskereki és a környező általános iskolákban „a diákok száma – szinte minden iskolában – csökkent, viszont jó hír az, hogy a magyar osztályok száma megmarad az előző évi szinten”.[3] Nagybecskereken csak „hét (sic!!) magyar elsős lesz”.[4] (A cikkíró számára fontosabb az, hogy „a magyar osztályok száma megmarad az előző évi szinten”, mint az, hogy elfogynak a tanulók! Hiába maradnak meg az osztályok, ha nem lesz bennünk diák!)
A kúlai Petőfi brigád Általános Iskolában „nyolc magyar kisdiák”,[5] Szenttamáson „huszonnégy magyar elsős”[6] lesz. „Újvidék község területén (!! – B. A.) a magyar tannyelvű tagozatra beírt elsősök 35-en”[7] vannak, ami „rekordnak” számít. A tartományi székvárosban „már nagyon régóta volt ennyi magyar nyelven kezdő elsős, mint az idén.”[8] Arról azonban nem közöltek adatot, hogy ez most mennyi a korábbi évek magyar elsőseinek számához viszonyítva.
A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) Oktatási helyzetkép 2021[9] című, 2022. január 14-én közzétett (helyzet)jelentésből látszik, hogy „az óvodai és a közoktatásban részt vevő magyar gyermekek száma az utóbbi négy (iskola)évben 20119-ről 17128-ra, vagyis 2991-gyel (14,9 százalékkal) csökkent”.
– A Vajdaságban a gyermeklétszám csökkenése miatt több iskolában továbbra is (évről évre) kérdéses a magyar tannyelvű osztályok beindulása, illetve a nagyobb létszámú iskolákban csökkent a párhuzamos osztályok száma és az egyes osztályok létszáma – áll a jelentésben, amely elemzi a tanulók fogyatkozását okozó tényezőket is.
A pedagógusok értékelése szerint „a tankönyvellátás továbbra is akadozik”, de „szép számban akadnak rosszul, hibásan fordított tankönyvek” is. A jelentés arra is rámutat, hogy számos településen „már régen nincs magyar nyelvű oktatás”, és hogy „több bánáti faluban évek óta nincs menetrend szerinti közlekedés”. Ez miatt, vagy anyagi eszközök hiányában, a tanulók nem tudnak eljutni a magyar tannyelvű iskolákba, az MNT által „szervezett” iskolabuszprogram pedig „fél év alatt megbukott, és megszűnt”.
Szeptember 1-jén „1.829 általános és középiskolában, mintegy 760 ezer diák és csaknem 90 ezer pedagógus számára kezdődött meg az új tanév. Idén csaknem 65 ezer elsős először ült be a padokba. Ebből 1278 magyar, százzal kevesebb, mint tavaly”.[10] Összegezve, tehát, tovább fogynak a magyar elsősök.
Pásztor István, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (VMSZBMC) és a tartományi parlament elnöke Szajánban aztán az elsős diákok tanévkezdő ünnepségén megpróbálta megmagyarázni, miért van az idén „százzal kevesebb magyar elsős”.[11]
– A mostani elsősök 2015-ben születtek, és ne felejtsük el, ez volt az az év, amikor Vajdaságban az a közhangulat uralkodott, amelyik arra hegyezett ki minden mondatot és minden közszereplésbeli megnyilvánulást, hogy ez a föld nem élhető és innen el kell menni, és hogy aki valamire való, az nem itt fogja megalapozni a saját és a gyerekei jövőjét. Mondták ezt azok, akik mások innen való eltelepítéséből üzletet csináltak és jól kerestek ezen, valamint azok, akik máshol élnek, de itt adják ki folyamatosan a könyveiket, és ezáltal befolyásolják az embereket. Ezek az erőfeszítések, amiket ezek az emberek elkövettek, azt eredményezték, hogy mára száz elsőssel kevesebb van, mint tavaly volt. Mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a kis létszámú osztályok megnyílhassanak, még ha csak egy gyerek is van, akkor ő is magyar oktatásban részesülhessen, valamint, hogy osztályt ne kelljen becsukni és tanárt ne kelljen elbocsájtani. A cél az, hogy hogy elérjük, több diák induljon a következő években, mint eddig. Azt látjuk itt Vajdaságban, hogy előny ma magyarnak lenni és nem hátrány – mondta egyebek mellett Pásztor.[12]
A pártvezér – a kettős tisztségével visszaélve – nem említette, de „a beszédéből egyértelműen kiderült, hogy a Magyar Mozgalmat (MM) tette felelőssé amiatt, hogy az idén mintegy száz magyar elsőssel van kevesebb, mint tavaly”.[13]
Ha az eltájolódott Pásztor Pista homályos, burkolt vádaskodást is tartalmazó mondatait részletesen elemeznénk, gyorsan kiderülne, hogy annak a valóságtartalma egyenlő a semmivel. Vučič (nagy)szerb elnök stílusában, aki szerint mindenért az „előző hatalom a hibás”, miközben már tíz éve egyedül uralkodik, Pásztor az áprilisi választások után teljes hallgatásba borult Magyar Mozgalmat tette felelőssé a magyar elsősök számának csökkenéséért.
Úgy viselkedik, mintha az utóbbi másfél évtizedben nem ő lenne a hatalomban, amelyik képtelen jobb gazdasági és életkörülményeket kialakítani, nem képes munkát biztosítani a lakosság számára, hogy a szülőföldjén maradjon! Senkit meg nem nevezett meg azok közül, „akik mások innen való eltelepítéséből üzletet csináltak és jól kerestek ezen”, és azok közül sem, „akik máshol élnek, de itt adják ki folyamatosan a könyveiket, és ezáltal befolyásolják az embereket”. Mintha valakit befolyásolni lehetne, ha megelégelte az itteni körülményeket és a távozás mellett döntött! Sokan bizony éppen Pásztorék politikája miatt fogtak vándorbotot!
A tanévkezdő ünnepségeken a kisdiákok Vajdaság szerte átvehették a tanszercsomagot, amit „a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) állított össze” [14] és az iskolatáskát, amit „a Rákóczi Szövetség biztosított”.[15]
Az ajándékokat általában az MNT, a VMSZ (??) és a magyar kormány hivatalnokai adták át, amit aztán a szolgalelkű sajtó (párt)propaganda célokra alaposan ki is használt.
Persze, hogy mindenki örül, amikor ajándékot kap, különösen ebben az ínséges időben. Legyünk azonban tisztában, ez a néhány ezer dináros támogatás legfeljebb csak „csepp a tengerben”, közelről nem elegendő. Pontosabban: csak az ajándékozók ünnepeltetését szolgálja. A valódi segítség az lenne, ha a szülők olyan anyagi helyzetbe jut(hat)nának, hogy ne legyen szükségük adományra, maguk is megtudják venni a gyermekeik tanuláshoz szükséges eszközöket.
A Fidesz-es és a Véemeszes tisztviselők azonban nem ezen dolgoznak! Nekik az a fontos, hogy az ajándékozók szerepében tetszelegjenek. De mit keres egy pártvezér az iskolás gyerekek között? Más pénzéből osztogat ajándékokat!
__________
[1] hat: A magyar nyelvű oktatás a megmaradásunk záloga. Magyar Szó, 2022. szeptember 1. 8.
[2] hat: Magyarnak maradni kötelességünk is! Szó, 2022. szeptember 1. 8.
[3] K.I.: Hét magyar elsős lesz Nagybecskereken. Magyar Szó, 2022. augusztus 27. 13.
[4] Uo.
[5] P.I.: Nyolc magyar kisdiák. Magyar Szó, 2022. augusztus 31. 6.
[6] P.I.: Huszonnégy magyar elsős Szenttamáson. 2022. szeptember 3. 6.
[7] szb: Rekord számú magyar elsős. Szó, 2022. szeptember 2. 10.
[8] Uo.
[9] Oktatási helyzetkép 2021. A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének 2021. december 4-ei évi közgyűlésén jelen levő pedagógusok állásfoglalása és javaslatai
http://www.vmpe.org.rs/oktatasi-helyzetkep-2021/, 2022. január 14.
Lásd még „Az oktatási helyzet súlyosbodott!”c. írásom. https://naplo.org/index.php?p=hir&modul=minaplo&hir=14190, 2022. január 17.
[10] Megkezdődött a tanév: 65 ezer elsős, ebből 1278 magyar. https://m.vajma.info/cikk/szerbia/31774/Megkezdodott-a-tanev-65-ezer-elsos-ebbol-1278-magyar.html, 2022. szeptember 1. 8:56
[11] Pásztor elmondta, miért van az idén százzal kevesebb magyar elsős. https://szmsz.press/2022/09/01/pasztor-elmondta-miert-van-az-iden-szazzal-kevesebb-iskolaba-indulo-magyar-kisdiak/, 2022. szeptember 1. 8:08
[12] Magyarnak maradni kötelességünk is! Magyar Szó, 2022. szeptember 1. 8. és a 10-es jegyzetben idézett írás.
[13] Lásd a SZMSZ 11-es alatti írását.
[14] T.P.: Tanévkezdés Kishegyesen. Magyar Szó, 2022. szeptember 3. 11.
[15] Uo.
