Azok, akiket munkaéveik alatt végig minimálbérre jelentett be a munkaadójuk, minimálnyugdíjra számíthatnak majd. Ez jelenleg kevesebb, mint 20.000 dinárt jelent.

A felmérések szerint jelenleg 400.000 alkalmazott után mindössze a minimálbér utáni adót fizeti a munkaadó, s amennyiben a nyugdíjkorhatár eléréséig ez így marad esetükben, akkor nagyon alacsony nyugdíjra számíthatnak.

Euronews Srbija riportjából kiderül, hogy ha ezen nem változtatnak a munkaadók, illetve a rendszer, akkor húsz év múlva egy egész „hadseregnyi” idős ember lesz, akik mélyszegénységben fognak élni.

A kutatásokból azonban kiderül, hogy azok a nyugdíjasok, akik ma minimálnyugdíjból élnek, a legtöbb esetben nagyon kevés munkaévvel rendelkeznek. Jelenleg ugyanis főként azok töltik nyugdíjas éveiket, akik nagyon korán kezdtek dolgozni és állami vállalatoknál. Míg a most következő generáció nagy része a munkaéveit feketén dolgozta le.

Ma félmillió nyugdíjas él havonta kevesebb mint 20.000 dinárból, míg a szegénységi küszöböt 22.000 dinárban határozták meg.

Nehéz azonban megállapítani pontosan, hogy jelenleg hány munkavállaló számára fizetik csak a minimálbér utáni adót. A Euronewsnak ezt az adatot sem a Köztársasági Statisztikai Hivatalban, sem az adóhivatalban nem tudták megmondani. A Pénzügyi Tanács megállapítása szerint 2021-ben a munkavállalók mintegy húsz százaléka dolgozott hivatalosan minimálbérért.

Sarita Bradaš, a belgrádi Demokrácia Központ vezetője kiemelte, hogy a minimálbér emelésével egyre növekszik azoknak a száma, akik ennyiért dolgoznak. Hiszen, a minimálbért törvény szabályozza, s azt csak ideigleges helyzetekben vehetné igénybe a munkaadó. Nálunk viszont az lett a gyakorlat, hogy minimálbérért dolgoztatják az embereket. Még az állami szektorban is van erre példa, hogy évtizedeken keresztül alkalmazzák ezt a gyakorlatot, miközben legfeljebb hat hónapra csökkenthetnék a minimumra az alkalmazott bérét. Ezzel az állam a saját törvényét sérti meg, mondja Bradaš.

Hozzátette, van egy bizonyos számú munkavállaló, akiket minimálbérre jelent be a munkaadó, a fizetésük többi részét pedig „borítékban” kapják meg. Ezekre az emberekre is minimálnyugdíj vár.

Mint minden más probléma, ez is nagyobbrészt a nőket érinti, így a gyengébbik nem nyugdíja átlagosan 20 százalékkal alacsonyabb, mint a férfiaké.