A szerb és a magyar nép történelmi megbékélése olyan precedens, amely más problémák esetében is használható, és arról tanúskodik, hogy a probléma nem a szerb népben van, mondta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti frakcióvezetője kedden a köztársasági képviselőház rendkívüli ülésén.

A VMSZ alelnöke elmondta, hogy az elmúlt tizenöt évben kilencedik alkalommal beszél a parlamentben Koszovóról, és emlékeztetett arra, hogy 2000-től 2013-ig a parlament 11 határozatot és két platformot fogadott el. Pásztor hozzátette, az előző időszakhoz képest az a különbség, hogy az elmúlt nyolc évben, vagyis 2014 óta a parlament reális alapokon tárgyalta Koszovó ügyét, írja tudósításában a Vajdaság Ma.

– Egy ilyesmihez mindenekelőtt nagy bátorság kell az államelnök és a miniszterelnök részéről is. Személyes tapasztalat alapján megerősíthetem, hogy korábban más alapokon, „mellveregetéssel” és irreális ígéretekkel tárgyalták ezt a témát, olyan módon, hogy az sem a koszovói szerbeknek, sem Szerbia más polgárainak nem kedvezett – mondta Pásztor Bálint, aki külön köszönetet mondott Aleksandar Vučićnak, hogy megváltoztatta a Koszovóról folytatott beszéd módját.

„Nagy bátorság kell ahhoz, amit csinálnak, mert őszintén, nyíltan és reálisan beszélnek a szerb nép legfájdalmasabb kérdéséről. Ehhez nagy felelősség, de mindenekelőtt nagy bátorság kell. Ez a jövőben alapját képezheti a megoldás megtalálásának, de nem vagyok optimista, mert a kompromisszumhoz két félre van szükség, és a jelentésből láttuk, hogy erre nem állnak készen mind a két oldalon”, fogalmazott.

Pásztor hozzátette: amíg nem alakul meg a Szerb Községek Közössége, addig nem lehet kompromisszumról és a kötelezettségek teljesítéséről beszélni.

„Csatlakoznék az elnök felszólításához – és tudjuk, kik a döntéshozók –, hogy tegyenek konkrét lépéseket a Szerb Községek Közössége megalakulása érdekében, hogy mind Belgrád, mind a koszovói szerbek lássák, hogy valóban megvan a kompromisszumkészség és a remény, hogy valamiféle megoldást találjunk” – mondta a VMSZ köztársasági parlamenti frakcióvezetője, aki szerint amit Szerbia tesz, az a nemzetközi jog tiszteletben tartása.

„Amikor azt mondják, hogy Szerbia a nemzetközi jog oldalán áll, az nem politikai nyilatkozat vagy szubjektív vélemény, hanem igazság és tény. Nagyra értékeljük, hogy az elnök hajlandó foglalkozni ezzel az évtizedes problémával. Amíg ez a kérdés meg nem oldódik, addig foglalkozhatunk a befektetések idevonzásával, az EU-hoz való közeledéssel, bizonyos fejlesztéseket el tudunk érni, de ez a kérdés továbbra is a szerbiai polgárok feje fölött fog lógni, függetlenül attól, hogy hol élnek”, mondta Pásztor.

Koszovó kérdése szerinte nemcsak a szerbeket és az albánokat, hanem a magyarokat, ruszinokat, romákat és Szerbia többi polgárát is ugyanúgy érinti.

Amíg ezt a kérdést nem rendezik a nemzetközi jognak megfelelően, Szerbia nem tudja elérni a más országokban elért életszínvonalat, tette hozzá.

Pásztor a VMSZ és a vajdasági magyarság nevében elmondta: mindenki határozottan azért szurkol, hogy a szerbek megmaradjanak szülőföldjükön Koszovóban, és megértsék az elnök és a kormány által nyújtott minden támogatást.

„Nincs bajunk azzal, hogy anyagilag támogatják a koszovói szerbeket, vagy a bosznia-hercegovinai szerbeket, ahogy önöknek sincs gondja azzal, hogy Magyarország ugyanezt teszi a vajdasági magyarokkal. Ha elvárjuk, hogy magától értetődőnek tartsák azt, hogy az anyaország támogat bennünket itt, Szerbiában, akkor nekünk sem lehet gondunk azzal, hogy Szerbia segít a szerbeknek, bárhol is éljenek”, emelte ki Pásztor.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a történelem és a nagyhatalmak időnként megbüntetik az egyes, számszerűen kicsi nemzeteket, és a magyarság több mint 100 évvel ezelőtt átélte azt, amit ma a szerbek.

„Ha mindkét oldalon megvan a kompromisszumkészség és a megértés, a problémák megoldhatóak. Ezt mutatják a szerb-magyar kapcsolatok is. Nem tudunk nemzeti incidensről Vajdaság területén. Ez pedig nem véletlen, azért van így, mert sokat tettünk érte együtt. Ez a történelmi megbékélés, amely kilenc éve jött létre a szerb és a magyar nép között, arra tanít bennünket, hogy ha van kompromisszumkészség, akkor lehetséges a történelmi megbékélés is. Történelmi megbékélés nélkül nehéz békét, stabilitást és biztonságot elérni”, mondta Pásztor.

Hangsúlyozta, hogy a szerb-magyar kapcsolatok precedensét más problémák esetében is fel lehetne használni, és ez a precedens azt mutatja, hogy a probléma nem a szerb népben keresendő.

„Reménykedem, de nem vagyok optimista, hogy sikerül valamiféle kompromisszumos megoldást elérni”, zárta gondolatait Pásztor.