Jelentős fejlődést hoz majd a Zentán található Régi Mesterségek Háza életében az a sikeres pályázat, amelyre az anyagiakat az illetékes tartományi szerv biztosítja, aminek köszönhetően az intézménynek saját adóállomása lesz.

Ez azt jelenti, hogy a látogatók egy-egy fülhallgatót kapnak, amelyet csatlakoztathatnak az okostelefonjukhoz, s a megadott hullámhosszon kikereshetik a kiállított tárgyak alatti számot, majd erre kattintva (az adott nyelvek közül választva) meghallgathatják a tárggyal kapcsolatos tudnivalókat. Az első évben a látogatók a magyar és szerb nyelv közül választhatják ki, hogy melyiken szeretnék meghallgatni az ismertető szöveget, később pedig az angol és a német nyelv is választható lesz.

A Régi Mesterségek Háza az idén is megszervezi a nyílt napokat, amelyek időpontjai szeptember 17. és 18. Mindkét nap délelőtt 8 és 10 órától, valamint délután 14 órától fogadják a látogatókat. Ha több érdeklődő jelentkezik, akkor még két időpontot biztosítanak.

Fendrik Antal alkoholmérői

Fendrik Antal alkoholmérői

Az idén is újabb két zentai mestert, mesterséget mutatnak be: az egyik Fendrik Antal pálinkafőző (1879–1965). Régen a pálinkafőzőket is nagyon ellenőrizték. A kifőzött pálinkát egy szerkezeten kellett keresztülengedni, amely le volt pecsételve, és a „financok” az ezen lévő számlálókról olvasták le, hogy mennyi adót kell fizetniük a vállalkozóknak. A termelőnek, akinek gyümölcsöse volt, olcsóbban főzhette ki a cefréjét, amennyiben tüzelőt, tűzrevalót is vitt a pálinkafőzőhöz. Az ott használt mérőszerkezet, valamint Fendrik mester alkoholmérői is megtekinthetők.

Bemutatásra kerül még Puskás Péter munkássága, akinek már 17 éves korától mesterlevele volt három szakmáról: cukrász, ostyakészítő és pék, s különösen ismertté vált mint zentai pékmester és kekszgyártó. A várost nagyrészt ő látta el kenyérrel. 1941 és 1944 között a posta által lévő vegyeskereskedésbe is szállította a kenyeret.

Ezzel a hengergéppel állították be a keksz vastagságát, a szaggatókkal pedig kivágták a keksz anyagát, alakját, és egyben a Puskás nevet is beleírták

Ezzel a hengergéppel állították be a keksz vastagságát, a szaggatókkal pedig kivágták a keksz anyagát, alakját, és egyben a Puskás nevet is beleírták

Emeletes kemencéje volt a Tópart 82. szám alatt lévő műhelyében. Ez időben tizenhárom munkása volt a kekszvonalon, és egész Magyarországra szállított ebből a finomságból. A világháború után nem engedték meg neki, hogy a központba is szállítsa a kenyeret, mivel a városi pékség úgy nem tudta volna eladni a termékeit, de a pékségében tovább dolgozhatott. 1961-ben csukta be műhelyét, és a gyümölcsösével foglalkozott. A mester kekszgyártó részlege a Régi Mesterségek Házában található.

Az eddig megszokott foglalkozásokon kívül a nyári szünidőben a gyermekeknek különösen megtetszettek a csigasorok, amelyekkel a tanulókat a diófa tetejére húzzák fel, valamint a műanyag vízvezetékcsövek olvasztással való összekapcsolása.

A nyílt napra legalább egy nappal korábban be kell jelentkezni, hogy össze tudják állítani csoportokat. A tanulókat tízéves kortól várják, de idősebbeket, felnőtteket, szülőket is örömmel fogadnak.