A művészeti függetlenség kérdéseiről beszélgetett az Autonómia portál Észverés című műsorának hatvankilencedik adásában Nagy Karina színművésznő, a Kurbli Filmklub társszervezője, Gombos Dániel színművész, a Tanyaszínház vezetője és Pressburger Csaba, az adás szerkesztő-műsorvezetője.

Az adás címével kapcsolatban Pressburger elmondta: a „sztalker” itt nem zavarosban halászó kalandorokat jelent, hanem olyan személyeket, akiket a szabadság vágya hajt a világ megismerésére, felfedezésére a művészet által. Ám ahhoz, hogy ez a „sztalkerség” ne magányos tevékenység legyen, szükség van némi furfangra, leleményességre, kompromisszumkészségre is.

A műsor vendégeiről elmondta, hogy mindkét művész olyan civil egyesületet vezet, olyan eseményeket szervez, amelyek a közművelődésünk részei, de alulról jövő kezdeményezések, a hivatalos struktúrákon kívül esnek, ennélfogva a stabil pénzügyi hátterük nem magától értetődő. Felvetődik a kérdés, hogy hogyan őrizhetik meg a művészeti függetlenségüket ilyen körülmények között is – folytatta Pressburger.

NE KAVARJ NAGY PORT, NE NŐJ NAGYRA, TE CIVIL!

Gombos Dánielhez intézve az első kérdését rávilágított arra, hogy a tavalyi, nagy port kavaró Tanyaszínház-előadás, a Kazimír és Karolina után az idén teljes volt a szélcsend. Mennyire volt az alkotók részéről tudatos döntés, hogy egy olyan darabot, Molière Scapin furfangjai c. vígjátékát választották, amely kapcsán előre sejteni lehetett, hogy a belőle készülő előadás nem fog különösebb hullámokat verni? – tette fel a kérdést a szerkesztő-műsorvezető.

A Tanyaszínház vezetője elmondta, hogy a rendezőket az idei évtől egy öttagú tanács választja ki. A tanács tagjai: Kovács Frigyes, Hernyák György, Góli Kornélia, László Roland és Oláh Tamás. A kiválasztott rendező pedig maga dönthet arról, hogy mely darabot, és miként viszi színre. Hozzátette, hogy pozitívak voltak a közönség reakciói az idén. Úgy fogalmazott, nem gondolja, hogy minden előadásuknak nagy port kell kavarnia.

Nagy Karina Szász Csongorral, a Ctalker Kulturális Alkotócsoporttal, valamint a Centar – Kortárs Kulturális Központtal hozta létre 2020-ban Szabadkán a Kurbli Filmklubot, amely keretében művészfilmeket vetítenek a közönségnek. Mint mondta, a filmnézés kezdetben hobbiként indult, később azonban elkezdtek pályázni, és a civil egyesület keretében, több érdeklődővel folytatták ezt a tevékenységet. Szerinte Vajdaságban sok egyesületvezető a pályázási adminisztráció miatt belefárad az ötletek megvalósításába, mivel „nagyon sokat kell kopogtatni, könyökölni a pályázati pénzekért”. Hozzátette, hogy nem csak Szabadkán, hanem más helységekben is az önkormányzati vezetők nem fordítanak figyelmet arra, hogy a civil kulturális kezdeményezéseket ellássák megfelelő infrastruktúrával. A civil kezdeményezések és az önkormányzatok közötti viszony kapcsán úgy fogalmazott, az az érzése, hogy a civilekkel szembeni attitűd az, hogy „nem szabad túl nagyra nőniük”.

Gombos Dániel az önkormányzatokkal való kapcsolatra utaló kérdésre válaszolva elmondta, hogy a Tanyaszínház turnéjának a lebonyolításához nagy anyagi ráfordítás is szükséges. Hozzátette, hogy nagyon sok tényezőtől függ egy előadás költségvetése, de úgy gondolja, hogy 2-2,5 millió dinár szükséges ahhoz, hogy egy turnét anyagilag biztonságban lebonyolíthassanak. Mint mondta, senki sem szívesen vesz részt a legkülönbözőbb projektekben, ha nincsenek meg hozzá a feltételek.

TEA PÁSZTORRAL

Pressburger emlékeztetett arra, hogy a Tanyaszínház civil egyesület formájában létezik, mégis nemzeti jelentőségű intézménynek minősül. Mit jelent ez a gyakorlatban: számíthat-e a Tanyaszínház anyagi biztonságra, vagy esetleg mindez mást jelent? – tette fel a kérdést a műsorvezető.

A Magyar Nemzeti Tanács a Tanyaszínház bánáti turnéjának a költségeit átvállalja – mondta Gombos. „Azt hiszem, hogy gyakorlatilag nekünk ennyiben merül ki ez a dolog, de ne fogjál szavamon, ez az, amiről így jelen pillanatban tudok” – fogalmazott a Tanaszínház vezetője.

A nyáron történtek után tavaly szeptemberben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke a vajdasági magyar színházak jövőjét, illetve működését meghatározó stratégia kidolgozása céljából összehívta a színházigazgatókat, de a nyilvánosság nem értesült pontosan arról, hogy hova futott ki ez a beszélgetés – emlékeztetett Pressburger.

„Ez egy hosszútávú beszélgetéssorozat kellene, hogy legyen, mert sok közös (pl. munkahelyi és technikai jellegű) probléma van a vajdasági magyar színházak életében, amely keretek közé tudja szorítani az intézmények működését, és ezekre megoldásokat kell találni; főként ezeket a dolgokat érintettük” – mondta Gombos, aki később nem adott egyértelmű választ arra a műsorvezetői kérdésére, hogy visszásnak érezte-e azt, hogy nem pl. egy szakmai testület elnöke, hanem egy politikai vezető hívta őket tanácskozásra a problémák orvoslása érdekében, de kiemelte, hogy igyekezett minél hatékonyabban tolmácsolni a Tanyaszínház gondjait.

ELVÁRÁS NINCS, DE TÁMOGATÁS SE NAGYON

„Az önkormányzat részéről nem fogalmazódott meg az irányunkban semmilyen kérés, amikor elkaptuk a Lifka mozit a filmklub működésére” – mondta a műsorvezető kérdésére válaszolva Nagy Karina, a Kurbli Filmklub társszervezője. Hozzátette, hogy az első 1-1,5 évben semmilyen támogatást sem kaptak, most pedig pár tízezer dinárból próbálják fenntartani a programot, de ennyi pénz nem elegendő rá. Szavai szerint most még úgy gondolják, akkor is folytatnák a projektet, ha teljesen üres lenne a kasszájuk.

Gombos Dániel a finanszírozás kérdései kapcsán elmondta, nem ismer olyan példát, amely azt mutatná, hogy egy színházi formációt csak a közönség finanszírozni tudna. Szkeptikus a tekintetben, hogy a Tanyaszínházat a közönség „el tudná tartani”.

Nagy Karina sem hiszi, hogy a civil kulturális kezdeményezéseket megfelelően tudná finanszírozni a közönség. Egy másik problémát említve arról is beszélt, hogy a közönséget az ilyen programokra továbbra is „be kell imádkozni”, szó sincs arról, hogy tolonganának az emberek, így nagy erőfeszítést igényel a programok népszerűsítése is.

Jelenet a Tanyaszínház 2021-es előadásából, a Lénárd Róbert által rendezett Kazimír és Karolinából, amelynek turnéját a Magyar Nemzeti Tanács elnökének kérésére négy előadás után lemondták, és utána csak Kavillón adták elő a darabot (Fotó: Révész Róbert)