Habár a valamikori November 29. húsárugyár dolgozói megnyerték az állammal szemben indított pert, pénzükhöz továbbra sem tudnak hozzájutni, írja a Magločistač.

Ennek oka pedig az, hogy zárolták a szabadkai gazdasági bíróság számláját, a pereket követően ugyanis ezt az intézményt jelölték ki, mint felelőst, amelynek ki kell fizetnie az 1998 óta fennálló tartozást.

Az egykori November 29. dolgozóinak járó bér kifizetését felfüggesztették, mivel a szabadkai gazdasági bíróság folyószámláját már régebben zárolták, és nincs pénze kifizetni a tartozást – nyilatkozta a Danasnak Hugyi István, a szabadkai Önálló Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
A Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) nyilvántartása szerint a szabadkai gazdasági bíróság célszámlája több mint 116 millió dináros adósság miatt van zárolva.

Az egykori gyáróriás először több mint két évtizeddel ezelőtt ment csődbe, a dolgozók akkor a bíróságon jelentették be követeléseiket, de a csőd, majd a termelés újraindítása, a vállalat újjászervezése, később egy újabb csőd miatt végül nem kapták meg a nekik járó fizetést, amivel még korábbról tartozott nekik a vállalat. Ezért beperelték az államot és végül nyertek.

– A nem anyagi jellegű, 500 eurós kártérítést mindenki megkapta – mutatott rá Hugyi, és hozzátette, az egykori dolgozók egy része még mindig nem kapta meg fizetését, holott erről a szabadkai felsőfokú bíróság jogerős ítélete rendelkezik.

A szakszervezeti vezető elmondta, hogy a gazdasági bíróság számláját a végrehajtók zároltatták, mivel az intézménynek nincs pénze.

– Várhatóan módosítják az állami költségvetést, aminek következtében a gazdasági bíróság pénzhez jut, és akkor folytatódhat az elmaradt bérek kifizetése. Feltételezésem szerint erre még az év végéig sor kerül, persze, ha az államkincstárnak lesz elegendő pénze, amit átutalhat a bíróság számlájára – magyarázta Hugyi István. Elmondta, hogy az időközben elhunyt dolgozók örökösei kapják meg majd a pénzt, ám ezt sem volt egyszerű elintéznit, ugyanis a néhai munkásoknak végrendeletet kellett írniuk, hogy elhalálozásuk esetén ki örökli meg a nekik járó pénz, ezek miatt pedig kiegészítő tárgyalásokat kellett lefolytatni a bíróságon.

A November 29. húsárugyárban készült termékeket szinte az egész világban értékesítették, a szabadkai sertéssonkát még a NATO csapatai is fogyasztották. Jugoszlávia szétesésével azután az egész addigi rendszer is széthullott, a gyár pedig 1998-ig tudott működni. Amikor első alkalommal csődöt jelentett, a vállalatnak még több mint 1500 dolgozója volt. Az első csődeljárásból peren kívüli megegyezéssel került ki a cég, de a munkásoknak járó béreket nem fizették ki. Ezt követően újraindították a termelést kétszáz dolgozóval, majd a az októberi történéseket követően a vállalatot a magánosítás miatt újjászervezték. A Privatizációs Ügynökség három alkalommal hirdette meg a vállalat tőkéjének értékesítését, majd a 2008 áprilisi pályázatot sikeresnek ítélték. A beruházó azonban nem rendelkezett a szükséges banki garanciákkal, így a vállalat 2009 májusában ismét csődöt jelentett. Az akkorra megmaradt kis számú munkás még a csődeljárást megelőzően végkielégítést kapott és távozott a vállalatból.

A néhai gyáróriás volt dolgozóinak kamat nélkül mintegy másfél millió euróval tartozik a szerb állam.