Térségünkben egyre inkább dívik a fesztiválok szervezésének gyakorlata. Fogalmam sincs, hogy a szervezőik és támogatóik tisztában vannak-e a fogalom jelentésével, ezért leírom, milyen definíciót találtam.

Fesztivál = ünnepsorozat, ünnepi játékok, rendezvény-, esemény-, előadás-sorozat, karnevál, népünnepély, ünnepség, fiesta. A meghatározás értelmében tehát azt is mondhatják a szervezők, hogy ez egy olyan rendezvény, amelyen egyének és csapatok főzőtudása mérettetik meg – mint például a nemsokára megrendezésre kerülő topolyai kilencedik szármafőző (töltöttkáposzta-főző) verseny. Csakhogy ez utóbbi szerintem valahogy nem illik bele a képbe. Ezúttal azonban egy olyan jelenséget szeretnék elemezni, ami lassanként újkori népszokássá, sőt „népművészetté” növi ki magát.

Már tavaly szúrta a szememet az, hogy városi mintára a mi településeink is kivilágított, „csicsás” óriásbetűkből összeállított, virágokkal és egyéb díszekkel ékesített (számomra giccses) településnevekkel kezdték hirdetni magukat. Ezt az egyre terjedő gyakorlatot emelték magasabb szintre a topolyai szervezők, amikor azt hirdették, hogy szeretik a szármát! Akkoriban úgy voltam ezzel, hogy múló divathóbortról van szó, nincs értelme foglalkozni vele. Most azonban pont ezzel a képpel (meg a valószínűleg visszaállított felirattal) kezdték hirdetni az egyesek szerint várva várt „banzájt”.

Nem tagadom, már tavaly sem tetszett, hogy az angol szövegbe a szeretem szót egy piros szív helyettesíti, de sokkal több bajom akadt a beiktatott „sarma” szóval. Talán emiatt kezdtem el kutatni a világon igencsak elterjedt töltött káposzta eredete és elnevezése után.

Illik tudni, hogy már a törökök is valahonnan Közép-Ázsiából vették át az ételt, amely elnevezése a türk eredetű dolmak (tölteni) szóból ered (azaz minden töltött ételt így neveztek), míg a szárma nagy valószínűséggel az ő „találmányuk”, hiszen a török sarılmış (bebugyolálni – pl. növényi levelekkel) szóból kapta az elnevezést.

Ezt követően áttekintettem, hogy hívják a töltött káposztát vagy szármát néhány más nyelven:

A kétféle töltöttkáposzta elnevezése különböző nyelveken

A kétféle töltöttkáposzta elnevezése különböző nyelveken

Most már igazoltnak láttam a feltevésemet, hogy a tavaly kirakott I Y sarma! felirat teljesen értelmetlen, azaz a lenti táblázat első két sorában álló jelszavak (fekete betűkkel) ugyanolyan „katyvaszok”. Remélem, a szervezők nem fognak követendő példaként tekinteni ezek terjesztésére!

Fantázia-jelszavak szármafesztiválra

Fantázia-jelszavak szármafesztiválra

Ekkor indult be a fantáziám. A felsorolt nyelveken megkíséreltem megalkotni a mindenki által elfogadható „Szeretem a szármát!” jelszavakat, de abban csak reménykedem, hogy az első két sorban található értelmetlenségeket a szervezők felcserélik a többivel (piros betűkkel). Mindez nemcsak jóindulat kérdése: ha ugyanis elfogadják az általam javasolt változatokat, akkor komoly politikai üzenetet is küldhetnek a hazai és nemzetközi közösségnek. Felsorolok közülük néhányat:

  • Nem felejtjük el, hogy a szerb és a magyar nyelv is szoros kapcsolatban állt a török nyelvvel, hiszen nemcsak egyes ételek nevét, hanem sok minden mást is átvettünk a törököktől!
  • A rendezvény a szerb és a magyar nép békés egymás mellett élésének újabb példája, amire napjainkban a két szomszédos ország is egyre inkább törekszik!
  • Topolya község és polgárai tántoríthatatlanul támogatják Szerbia csatlakozását az Európa Unióhoz!
  • Szerbia köztársasági elnöke és Magyarország miniszterelnöke a béke pártján áll, ebből eredően mindez érvényes az itt élőkre is, ezért fontos, hogy az üzenet megjelenjen orosz és ukrán nyelven is!

Úgy hiszem, ezzel szinte mindent elmondtam…

Topolyai szármafesztivál-jelszó (Fotó: Balla Lajos)