A tanárok világnapjára időzítette több tüntetését a pedagógusok szakszervezete Magyarországon. A tanárok mellett idén ősszel kiálltak a szakszervezetek, diákok, szülők, volt tanárok. A kormánypárt szerda estig nem reagált az egész napos megmozdulásokra.
A szerdai tanárok világnapján már reggel tüntetéssorozatba kezdtek tanárok és diákok, élőláncot képezve a belvárosban, több kilométeres sorban vonultak fel a Rákóczi úton. A nap közepén a Madách téren folytatódott a tüntetés, délben a tömegközlekedés járművei és az autósok vállaltak szolidaritást egy közös dudálással, villamos-csöngetéssel.
A fővároshoz több vidéki város is csatlakozott saját demonstrációval. A tiltakozások célja az volt, hogy a pedagógusok helyzetére felhívják a figyelmet, az utóbbi időben a tanítás fizikai és szellemi körülményei ugyanis olyan szintre kerültek, ami már elviselhetetlenné vált tanár és diák számára egyaránt. Az iskolák leromlott állapota, a fűtés hiánya, a tanárok kirúgása csak a kezdet volt.
A pedagógusok tavasz óta próbáltak sztrájkolni: nemcsak saját és diákjaik közvetlen környezetének leromlása váltotta ki a tiltakozásokat, hanem például az is, hogy a tanárok semmilyen szabadságot nem kapnak a munkájukban, kizárólag a „központtól” megkapott anyagot adhatják le, önálló tanítási munkára nincs lehetőségük.
Az úgynevezett polgári engedetlenség fogalma úgy került be a köztudatba, hogy a választások óta a Belügyminisztériumhoz került az oktatásügy (is), a belügyminiszter pedig világossá tette, hogy a munkabeszüntetés nem támogatható, ha valaki a figyelmeztetések ellenére is részt vesz a munkabeszüntetésben, a munkáltató élhet a rendkívüli felmentés jogával.
Tavasszal már mozgolódtak a tanárok, érezhető volt az elégedetlenség, a kormány gyorsan módosította is a sztrájktörvényt. Tüntetés csak úgy szervezhető, hogy az munkaidőn túl kerüljön megtartásra, ha egy pedagógus munkaidőn belül sztrájkol, akkor gondoskodnia kell arról, hogy az ne sértse munkavégzési kötelezettségét. Vagyis ha egy tanár nem veszi fel a munkát – akár egyetlen órát nem tart meg – azonnal kirúghatják.
A sztrájkjogot lényegében elvették a tanároktól, így maradt számukra a polgári engedetlenség fogalma, ami akkor jöhet szóba, ha már minden más törvényes eszközt kimerítettek és az eredménytelen volt. Több tanárt is elbocsátottak, aki megpróbált kiállni társaikért és diákjaikért, Miskolcon, majd legutóbb a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból rúgtak ki tanárokat, amiért „részt vettek polgári engedetlenségben”.
A tanárok helyzete hónapok óta rendezetlen, hiába tiltakoznak, csak még több a probléma. A fizetésemelés már nem is az elsők között említendő kérés, pedig arra is nagy szükség lenne, sokkal inkább szakmájuk becsülete és emberi méltóságuk megőrzése kerül előtérbe.
A „Nincs tanár, nincs jövő” mellett a „Holnap ki fog tanítani” mondatok hangzottak el legtöbbször a tömegből a szerdai megmozdulásokon. A panaszok között leginkább a szakmai és emberi méltóság megőrzése került szóba, elhangzott, hogy a tanárok már minden lehetséges tiltakozási formát kihasználtak, amit a jogszabály megenged, mégsem történik semmi, reménytelennek érzik a helyzetüket, a közszolgálat dolgozóit nem veszik emberszámba. Az egyik tanárnő megjegyezte: nincs már hova hátrálniuk, mi történhet még velük?
A főváros több pontján összegyűlt tömegben tanárok, volt tanárok és diákok is megjelentek, este nagyon sok szülő érkezett gyermekével a Margit hídra, majd a Kossuth térre. A kockás ing, zászló, kendő, takaró mellett a piros körben elhelyezett felkiáltójel vált nagyon gyorsan a tiltakozások szimbólumává.
A szülők azért állnak ki ilyen nagy számban a pedagógusok mellett, mert az óvodai dolgozóktól az egyetemi tanárokig szinte mindenkinek van olyan korú gyermeke, akit sérelem ér ebben az oktatási rendszerben. Márpedig a szülők kénytelenek a hétköznapok legnagyobb részében a pedagógusokra bízni gyermeküket.
A hídfoglalás után a tömeg átsétált a Parlament elé, ahol teljesen megtelt a Kossuth tér. Koncertek, majd beszédek következtek. Az esemény este 10 óra körül ért véget. Az egész napos megmozdulásokon rendbontás nem volt. A szakszervezetek novemberre hirdették meg egységes, közös tüntetésüket megélhetésükért, megbecsülésükért és szakmai biztonságukért, a diákok jövőjéért.
A kormánypártok estig nem reagáltak hivatalosan a tüntetésekre.
Tanárok melletti tüntetés a Margit hídon Budapesten (Fotók: Szappanos Veronika/SZMSZ)