Szerbia állampolgárai évente 40 euróval járulnak hozzá az igazságszolgáltatás finanszírozásához, ami 24,5 euróval kevesebb, mint az Európa Tanács tagállamai polgárainak hozzájárulása. Másrészt Szerbia évente 279.484.639 eurót, azaz a GDP 0,66 százalékát fordítja az igazságszolgáltatás működésére, ami kétszer annyi, mint az Európa Tanács tagállamainak a ráfordítása – derül ki az Európai Igazságszolgáltatás Hatékonyságáért Bizottság (CEPEJ) jelentéséből, amely a 2020-as évre vonatkozik, amikor a rendkívüli állapot két hónapja alatt az igazságügyi intézmények kizárólag sürgősségi eljárásokkal foglalkoztak.

Ilyen körülmények között a büntetőeljárások átlagos időtartama első fokon 155 nap volt, ami csak néhány nappal hosszabb az európai átlagnál. Szerbia azonban élen jár a másodfokú büntetőeljárások elhúzódása terén.

A polgári eljárások esetében sokkal rosszabb a helyzet. A szerbiai peres ügyekben az elsőfokú ítélet átlagosan 472 nap után született meg, míg az Európa Tanács országaiban erre csupán 237 napot kellett várni. Ha az elsőfokú ítélet ellen valamelyik fél fellebbezést nyújtott be, akkor a jogvita végleges megoldására átlagosan 255 napot kellett várni itthon, míg Európában 177 nap alatt rendeződtek a hasonló viták.

Hagyományosan Szerbia rendelkezik a legrosszabb statisztikai adatokkal a közigazgatási vitákat illetően, amelyek átlagosan 754 napig tartanak. Velük szemben az európai átlag 358 nap.

A CEPEJ jelentése szerint Szerbiában 100 ezer lakosra 38 bíró, valamint 128 igazságügyi alkalmazott jut, holott az Európa Tanács országaiban ugyanennyi lakosra átlagosan 17,6 bíró és 56 munkatárs jut. Az igazságszolgáltatási alkalmazottak száma összefügg a bíróságok elé kerülő ügyek magas számával, amely Szerbiában az egyik legmagasabb Európában. Míg az ügyészhelyetteseket illetően nincs eltérés a szerbiai és európai átlag között (kb. 11 jut 100 ezer lakosra), addig Szerbiában 156, Európában pedig 134 ügyvéd jut 100 ezer lakosra.

Az Európa Tanács országaiban a bírák 62 százaléka nő, Szerbiában ez az arány 72 százalék. Az adatok nem térnek el túlságosan a helyettes ügyészek nemi struktúráját illetően sem, hiszen Szerbiában a nők aránya 56 százalék, Európában pedig 52. Ami különösen meglepő, hogy 2020-ban Szerbiában az összes államügyész nő volt, miközben az európai országokban ez az arány mindössze 28 százalék.