– A tény, hogy Szerbia nem vásárolhat tengeren szállított (a horvátországi kikötőbe érkező, onnan a JANAF vezetéken a hazai finomítókba érkező) orosz kőolajat, a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) számára ugyan gondot fog jelenteni az áram miatt, hiszen az orosz olaj olcsóbb, mint más országok terméke, de nem lesz nagy hatással a kőolaj árára a szerbiai piacon, mert annak alakulására a mediterrán piac van hatással, ahová már most is csökkentett mértékben érkezik az orosz termék – jelentette ki Aleksandar Kovačević energiaügyi szakember az N1-nek nyilatkozva.

Kovačević ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet: úgy tűnik, a lakosság nem biztosított szükséges mennyiségű tűzifát, így könnyen megeshet, hogy alternatív megoldásként árammal fűtenek majd sokan, ami nagy megterhelést jelent az áramhálózatra, tekintettel arra, hogy a technikai hibák valószínűsége nem kicsi. Azt is hangsúlyozta: Szerbia számára „elengedhetetlenül fontos a földgáz, a távfűtés, a kőolaj, a tűzifa, a villanygazdaság és a nagy ipari fogyasztók koordinálása”, hogy az előttünk álló telet a lehető legkevesebb gonddal ússzuk meg.

„Mivel a polgároknak nincs elegendő tűzifája, megoldásként sokan folyamodhatnak az áramhoz, ha fűteni kell. A hidegebb idő beköszöntével ez nagyon megterhelné az áramellátási rendszereket. Éppen ezért, ha már takarékoskodni kell, a polgároknak inkább most kellene árammal fűteni, amikor kevésbé van hideg, nem a legnagyobb mínuszokban” – tette hozzá a szakember, aki szerint takarékoskodni minden energiahordozóval kell, függetlenül attól, hogy tűzifáról, gázról vagy távfűtésről van-e szó, mert ezek mindegyikének hiánya fokozott áramfogyasztást eredményezne.

Kovačević szerint Szerbia számára hosszú távon tarthatatlan lenne a Barátság kőolajvezetékhez való csatlakozás, amit a hatóságok a tengeren érkező energiahordozó kiesésének alternatívájaként emlegetnek, ugyanis a Barátság vezeték (amelyen Ukrajnán keresztül Magyarországra érkezik a kőolaj) is élettartama végén van.

A szakember sokkal „érdekesebb” megoldásnak tartaná a szomszédos Romániával való kapcsolatok szorosabbra fűzését, ez az ország ugyanis ugyancsak jelentős kőolaj- és földgázkitermelő. Kovačević szerint megoldást jelenthet a montenegrói térség is, ahova az orosz mellett kazahsztáni és azerbajdzsáni kőolaj is érkezik. Emlékeztetett, hogy a mediterrán kőolajpiacon jelen van a közel-keleti kőolaj is, ami ugyancsak jelenthet alternatívát.