Az Európai Unió, Csehország elnökletével olyan javaslatot dolgozott ki, ami végső intézkedésként Szerbia és Albánia vízummentességének felfüggesztését is kilátásba helyezi, hogy ezzel csökkentsék a Nyugat-Balkánon át az Európai Unióba érkező migránsok számát, írja a Nova.

A migránsok számának növekedése az egyik legfőbb napirendi pontja az EU belügyminisztereinek pénteki találkozóján.

A Frontex legfrissebb, október 13-án közzétett jelentése szerint szeptemberben több mint 19 ezer illegális belépést regisztráltak a nyugat-balkáni útvonal felől az EU-ba irányába, ami kétszer annyi, mint az előző év ugyanazon hónapjában.

Mind többen érkeznek Kubából, Indiából és Törökországból, akik Szerbián és Albánián át igyekeznek az Európai Unióba jutni és menedéket kérni. Ez pedig felvetette annak a kérdését, hogy fel kellene függeszteni a nyugat-balkáni országok vízummentességét – írja az Euobserver.

Az is tény, hogy Szerbia és Albánia soha nem hangolta össze teljes mértékben vízumpolitikáját az Európai Unióval, viszont vízummentességet élveznek, „ez pedig hozzájárul az illegális migránsok számának növekedéséhez, amelyek ezen az útvonalon jutnak az EU-ba” – áll abban a figyelmeztet az a dokumentum, amelybe az Euobserver nyert betekintést.

– Főként török, tunéziai, indiai, kubai és burundi állampolgárok lépnek be legálisan, vízummentesen, légi úton Szerbiába, illetve Albániába, azután nagy számuk már illegális útvonalon megy tovább az EU tagországok felé – olvasható az október 11-ei keltezésű dokumentumban.

A legtöbb migráns egyébként Afganisztánból és Szíriából érkezik. Idén januártól augusztusig az EU területén több mint 60.000 határsértést fedtek fel, míg 2021-ben az egész év során 51.000-et.

– Az indiai állampolgárok az Európai Unióba kizárólag a nyugat-balkáni útvonalon érkeznek, ugyanez érvényes a kubaiakra is – áll a dokumentumban, amelyben azt is hangsúlyozzák, hogy a tunéziai és törökországi állampolgárok száma is növekedőben van.

Ez a folyamat pedig újabb nyomás alá helyezi a szomszédos országokat, Ausztriát, Horvátországot és Szlovéniát, áll a dokumentumban, amely Magyarországot egyáltalán nem említi.

A cseh elnöklet idején létrejött dokumentum több intézkedést is javasol az illegális migránsok megfékezésére. Az egyik az Albánia és Szerbia elleni diplomáciai nyomásgyakorlás, hogy vízumpolitikájukat hangolják össze az Európai Unióéval, illetve, hogy minél több migránsnak adjanak menedéket.

Az is szerepel a javaslatban, hogy az európai országok küldjenek határőröket a Nyugat-Balkánra, a légitársaságok esetében pedig a visszaélések megfékezését szorgalmazzák.

Amennyiben mindezek nem hoznának eredményt, végső megoldásként megvonnák Albánia és Szerbia polgárai számára a vízummentességet.