A Koszovóval kapcsolatos tárgyalások véget értek, az asztalon van egy jogilag kötelező érvényű megállapodás, amelynek aláírását lehet még néhány évig halogatni, de nem sokáig – értékelte a helyzetet Filip Švarm, a Vreme hetilap főszerkesztője, aki a Demostat Kutató- és Kiadóközpontnak nyilatkova elmondta: Koszovó már elkezdett közeledni az európai intézmények felé, s várhatóan hamarosan elkezd közeledni a nemzetközi intézmények felé is, amit az Egyesült Államok, Németország és az Európai Unió támogat annak ellenére is, hogy az EU néhány tagja még nem ismerte el Koszovó függetlenségét.

„Koszovó csatlakozása az ENSZ-hez, az európai intézményekhez Szerbia nélkül is lehetséges. Ha ez megtörténik, az Szerbiát rossz helyzetbe hozza, mert Belgrád így kizárja magát a legfontosabb döntéshozatalból. Vagy sikerül valahogy megállapodni, vagy Koszovó Szerbia akarata ellenére indul meg ezen az úton. Ez utóbbi rossz lesz Szerbiának is, Koszovónak is, sokáig fog tartani és feszültségekkel fog járni” – értékelte Švarm.

A Vreme főszerkesztője szerint már régen elmúlt a pillanat, amikor a szerb hatóságoknak dönteniük kellett volna, hogy Brüsszelt vagy Moszkvát választják-e. „Mintha Szerbia minden erejével azon lenne, hogy senki se vegye komolyan. Aleksandar Vučić minden fontos kérdésben elbukott. Szerbia európai jövőjéről, európai értékekről beszél, ugyanakkor olyan »Putyinfíliát« generál, amilyet még Oroszországban sem tapasztalni. Szerbia a Nyugathoz passzív-agresszív módon viszonyul. Arról beszélnek a politikusok, hogy a szerb politikát nem Brüsszelben szabják, aztán azt látjuk, mennyire boldog Vučić, ha bármely európai vezető politikussal találkozhat” – mutatott rá Švarm, aki szerint ha a hivatalos Belgrád egyértelműen elhatárolódna Oroszországtól, a hatalomnak szembesülnie kellene a népszerűségvesztéssel és tiltakozó megmozdulásokkal, de ennek nem lennének tartós következményei, hiszen a hatalmi struktúra ellenőrzése alatt áll szinte a teljes média, így hatással lehetne a közvélemény alakítására.

Arra a kérdésre, hogy milyen következményei lennének Szerbia részére, ha nem vezetne be szankciókat Oroszországgal szemben, a Vreme főszerkesztője elmondta: nem hiszi, hogy komolyabb nyomással kellene szembenézni, de barátok nélkül maradna az ország. „Ha valóban lesznek gondok az energiaellátással, Szerbiának nincsenek barátai, akik kisegítenék. Ha kevés lesz az áram, Szerbia számára nem jut majd külföldről, mert az EU azon lesz, hogy a saját tagállamai igényeit kielégítse, majd azokat az országokat, amelyek politikája összhangban áll az uniós normákkal” – mondta Švarm.