Kilenc hónap alatt Szerbia 213 ezer malacot és 31 ezer tonna sertéshúst importált. A hazai sertéstartás helyzete nagyon rossz, és ehhez a világban tapasztalható kedvezőtlen gazdasági tendenciák, a világjárvány, a növekvő termelési költségek, valamint az ukrajnai háború is hozzájárulnak – adta hírül az Agrosmart portál.

A Vajdasági Kereskedelmi Kamara (PKV) tanácskozásána sertéstenyésztők elmondták, hogy szerintük nyilvánvaló az állam érdektelensége az ágazat megsegítésében.

A tenyésztők emlékeztetnek arra, hogy a sertéscomb árkorlátja 11 hónapja tart, míg a törvény szerint csak hat hónapig tarthat. Amint az ülésen elhangzott, a válság teljes terhét a sertéstenyésztők viselik.

A sertéságazat rossz helyzetének egyik fő okozója az olcsó feldolgozott termékek kereskedelmi láncokon keresztül történő behozatala, az alacsony felvásárlási árakat pedig a feldolgozóhelyek diktálják, ami veszteségessé teszi a disznótartást – mondták a tenyésztők.

Az érintett gazdák sürgős találkozót kérnek Jelena Tanasković új földművelésügyi miniszterrel, és konkrét javaslatokat terjesztenének elő a sertéstartás válságának enyhítésére. Mivel most hiánycikknek számít a hazai disznóhús, a gazdák egyik javaslata az lesz, hogy az állam sertéseket vásároljon árukészletei feltöltésére, de akár cserélnének is az állammal kukoricát sertésekre 8:1 arányban – írja a Nova Ekonomija.

Habár a hízóhús átlagos eladási ára az év első felében 156,5 dinár volt kilogrammonként, ezzel párhuzamosan drasztikusan megemelkedett a termelés ára köszönhetően a takarmányárak emelkedésének és a kedvezőtlen termésnek.

A sertéstenyésztők rámutattak az illetékes tárca munkájának hiányosságaira.

„75 ezer kocánk van. Ezen felül úgy további 20-30 százalékuk nincs regisztrálva. A hízótelepek össztermelése mintegy 1,2 millió darab, ha az összlétszámból levonjuk a levágott malacok számát. Ha ötmillió hízóállatra van szükségünk, akkor egyértelmű, hogy gazdálkodóként és országként is nagy bajban vagyunk” – mondják a tenyésztők képviselői.

Elmondásuk szerint pár hónapja az illetékesekkel folytatott megbeszéléseken arról egyeztek meg, hogy az első osztályú hús ára 260 dinár lesz, viszont most az csupán 200 vagy 210 dinár.

Az ülésen szóba került az importált hús is, és mint hozzáteszik, az import veszélyezteti a termékek biztonságát, mivel Szerbiában csak néhány alkalmas kamra létezik a fagyasztott hús leolvasztására, így az import húst gyakran ezek hiányában olvasztják fel, így kérdésessé válik a behozatali hús minősége.