A nettó minimálbér adóterhe Szerbiában 57 százalék, ami azt jelenti, hogy a fizetés minden 100 dinárja után további 57 dinárt kell kifizetnie a munkáltatónak adó- és járulékfizetési kötelezettségekre – közölte a NALED.

Tavaly ez a kiadás 18 ezer dinárt tett ki a 32 ezer dináros minimálbér esetén. A nagyobb tehermentesítés érdekében az adózási modellben jelentősebb változtatásokra van szükség.

Például, ha csökkenne a fizetés nem adóköteles része, és eltörölnék az egészségügyi járulékfizetés kötelezettségét, a 18 ezer dinár már 12.700 dinárra redukálódna – áll a ,,Munkaadó-rendszer megadóztatása és a reform lehetséges irányai” című elemzésben.

A szürkegazdasággal kapcsolatos üzleti attitűdöket vizsgáló idei felmérésében a vállalkozók 49 százaléka a magas adókat és járulékokat jelölte meg a legnagyobb problémaként, ráadásul több mint háromnegyedükszerint a magas adók elkerülésének lehetősége a feketegazdaság egyik fő ösztönzője.

„Elsősorban a legalacsonyabb fizetések adókedvezményére kell koncentrálnunk, amelyek Szerbiában más országokhoz képest magas adózásúak. Ez teret nyitna a bérek emelésének és a feketemunka visszaszorításának. A jelenlegi becslések szerint 350-400 ezer ember, vagyis Szerbia minden ötödik alkalmazottjaminimálbért kap” – mondja Dušan Vasiljević, a NALED versenyképességi és befektetési igazgatója.

A Köztársasági Statisztikai Intézet adatai szerint hazánkban az augusztusi nettó átlagkereset valamivel több mint 75 ezer dinárt tett ki, míg a nettó mediánkereset 57.911 dinárt ért el, ami azt jelenti, hogy az alkalmazottak 50 százaléka ennél alacsonyabb jövedelemben részesült.

„A NALED javaslata azt szorgalmazza, hogy töröljék az egészségügyi járulékfizetést, és térjenek át a költségvetési finanszírozásra, vagyis, hogy minden állampolgárnak legyen az állam által fizetett egészségbiztosítása. Az elemzésben több lehetséges változatot kínálunk ennek az elképzelésnek a megvalósítására, számításokkal együtt, hogy hogyan lehet kompenzálni a bevételkiesést ebben az esetben” – mondja Vasiljević.

Míg a járulékfizetési kötelezettség a munkavállalót és a munkáltatót terheli, addig a jövedelemadó fizetése – legalábbis papíron – a munkavállaló terhe.

A NALED elemzése szerint 2014-ről 2021-re jelentősen nőtt a keresetek nem adóköteles része. Ezzel szemben a munkavállalót terhelő adók és járulékok összesített kulcsa gyakorlatilag nem változott, 29,9 százalékot tesz ki. A munkáltatót terhelő kötelezettségek esetében könnyítés történt, elsősorban a munkanélküli járulék2019-től való eltörlésének, valamint a nyugdíjjárulék 2020-tól való 0,5 százalékpontos csökkentésének köszönhetően. A teljes könnyítés ebben az időszakban mindössze 1,25 százalékpontot tett ki – közölte a NALED.